3000px.png)
Látnivalók a környéken
Évezredeken át
Nemcsak századokat, hanem évezredeket ugorhat vissza az időben az, aki a régióba látogat. A történelmi időutazás a mából vezet a múltba, az egykori koronázóvárosba, majd Gorsium római kori romjaiból az őskőkori előember telephelyére, végül a szabadságharc emlékén és a magyar honvédség történetén át visszarepít a jelenbe.
Ha Fehérvár, akkor Nemzeti Emlékhelyünk, a Szent Istváni hagyomány, a koronázó városi múlt, a legnagyobbjaink maradványait őrző osszárium a valamikori hatalmas bazilika alapköveinek karéjában - nálunk született ezer éve a magyar államiság. Bár a királyi századok messze tűntek, Fehérváron él és mindent áthat a történelem. Ha nem elégszünk meg a felszínnel, és betekintünk a kulisszák mögé, páratlan értékű kincsekre bukkanunk, megrázó és felemelő pillanatokat élhetünk át. Az Egyházmegyei Múzeumban Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéjét csodálhatjuk meg, amelyet évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őriztek. A Szent István székesegyház altemplomában felfedezhetjük az itt eltemetett királyok közül egyedüliként azonosított pár, III. Béla és felesége, Antiochiai Anna koporsóját. A márvány sírlapokon a királyi pár holttestének lenyomata látszik. Egyedülálló lehetőség bepillantani a koronázó templom romjai között fellelt csontokat - köztük királyaink földi maradványait - őrző Osszáriumba. Csak különleges alkalmakkor látogatható, így minden év augusztus 20-án a Székesfehérvári Királyi Napok idején.
Ha mindezt már látta, irány a környék! Az ókori régészeti park, Gorsium után jöhet a Vértes, majd a Velencei-tó következik. Április végétől október közepéig menetrendszerinti hajójáratok indulnak a Velencei-tavon az Agárd–Gárdony–Pákozd vonalon, és sétahajózhatunk a Pákozd–Szúnyogsziget körül. Az időutazást velencei-tavi hajózással és kirándulással zárhatja, de ha tart még a lendület, Várpalota felé veheti az irányt, hogy megismerje a Thury-várat és a Trianon Múzeumot. Irány a múlt!
Kiemelt időszakok:
augusztus – Székesfehérvár: Királyi Napok, benne Koronázási Ünnepi Játékok
szeptember utolsó hétvégéje – Pákozd: Honvéd Fesztivál
szeptember első hétvégéje – Csókakő: Csókakői várjátékok
Kastélyok birodalma
Magyarország területén egykor 4 500 várkastély, udvarház, palota, erőd, fellegvár állt, melyek közül a legtöbb elpusztult a történelem viharaiban. Akinek kedve támad a történelmi múlt leglátványosabb, legvonzóbb emlékeinek felkeresésére, az számos ódon kastély és kúria közül választhat Fejér megyében. Ne késlekedjen, várnak a várak!
Székesfehérvárról elindulva, csillagtúraszerűen megcsodálhatók több mint harminc főúri épület évszázados falai, köztük a csákvári Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély az ország legnagyobb angolparkjával, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, mely Magyarország egyetlen Tudor-stílusban épült romantikus kastélya, a szintén romantikus martonvásári Brunszvik-kastély, Beethoven egykori lakhelye, vagy az alcsútdobozi Habsburg-kastély maradványai is. Kiemelkedő érték a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, melyet a család leszármazottai felújítottak, benne kiállítást, szállodát és éttermet is üzemeltetnek, mellette színvonalas programokon idézik a látogatók elé az egykori kastélybeli éltetet. Bár városunkban az egykori királyi palotából és várfalakból csak töredékek maradtak, azért van egy egészen különleges várunk, amit mindenképpen érdemes meglátogatni, mielőtt útnak indulnánk. Bory Jenő építész-szobrászművész saját tervezésű és kivitelezésű vára egy különleges műalkotás, mely 40 nyáron át épült, szinte teljes egészében betonból. A 30 méter magas Bory-vár a hitvesi szeretet örök példája. Külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel szobrok, mozaikok, festmények, díszkutak – több mint 500 művészeti alkotás. Százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
A Bory-vár után kezdődhet a környék felfedezése, de érdemes alaposan megtervezni az útvonalat, ha nem akarunk semmit kihagyni! Segíthetünk?
Kiemelt időszakok:
Május közepe – Székesfehérvár: JamBory-vár
Június – Fehérvárcsurgó: Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok a Károlyi-kastélyban
Július – Martonvásár: A Nemzeti Filharmonikusok Beethoven estjei a Brunszvik-kastélyban 3 alkalommal
Július vége – Fehérvárcsurgó: A „Musiciens libres” hárfa- és gitárkoncertje a Károlyi-kastélyban
Szeptember vége – Fehérvárcsurgó: Quartettisismo VI. Európai Vonósnégyes Fesztivál a Károlyi-kastélyban
Szeptember első hétvégéje – Csókakő: Csókakői várjátékok
Gasztrobarangolások a hagyományok nyomában
A tradicionális magyar fogások híveit becsalogatjuk a híres Móri Ezerjóval csábító Bozóky Bormúzeumba, a kulináris szentélyként emlegetett Agárdi Pálinkafőzdébe és az etyeki nyitott pincékbe is. Ha többet szeretne tudni térségünk hagyományvilágáról, feltétlenül látogasson el Székesfehérváron az Europa Nostra-díjas Rácváros épületei között megbújó Skanzenbe is!
A Rác utcai Palotavárosi Skanzenben átélheti a híres kalapos dinasztia, a Dietrich család mindennapjait, megtekintheti az egykor itt élő tobak, varga, csizmadia, cipész, szíjgyártó, csapó, szűcs, szűrszabó szerszámait, céhemlékeit. Betérhet a Kézművesek Házába, ahol a Fehérvári Kézművesek Egyesülete a népi hangszerkészítés, tojásberzselés, ütőfás süteménykészítés, nemezlabda készítés, gyékényhajó-építés és a papírmerítés rejtelmeibe enged bepillantást. Innen nem messze, a Jancsárkert termelői piacon a hamisítatlan helyi ízeket kóstolhatja meg. Ezután irány a Vértes, aztán a híres móri borvidék! Csákváron, a fazekasság egykori központjában ízekben is őrzik a tradíciót. A csákvári mustáros-tejfölös szelet olyan étel, mely magában hordozza a vértesi táj egyedi ízeit, a szilaj marhatartából eredő marhahús önmagában is fűszeres ízével. Köretnek tésztát, italnak jófajta móri bort kínálnak hozzá. Jó borért több helyre is ellátogathatunk a környéken: A Velencei-tó melletti pincékbe, vagy Etyekre, ahol a borút nyitott pincéiben megkóstolhatjuk a finom borokat, párlatokat, a falusias ételeket, házi sajtokat és a Sonkamester füstös-zamatos ínyencségeit. Móron a bor mellett igazi gasztronómiai különlegességet jelentenek a hagyományos sváb ételek, köztük a móri borleves, a paprikás csirkeleves és a kvircedli. A kvircedli borba mártogatható száraz sütemény, régi szokás szerint a borba, vagy borlevesbe mártogatták. A német eredetű borleves tojással felforralt és fűszerekkel ízesített különlegesség, míg a paprikás csirkeleves a sváb lakodalmak elmaradhatatlan étele volt.
A magyar nemzet lovas nemzet, a több évezredes magyar lovas kultúra nemzeti örökségünk szerves része. A térségben megismerhetjük a csákvári ménesgazda őshonos magyar gidrán lovait, vagy lóhátra pattanhatunk a Vértes-hegység lábainál fekvő Hétkúti Lovasparkban, ahol az idilli környezet mellett a gasztronómiai élvezetek is garantáltak.
- Kiemelt időszakok:
- január – Etyek: Téli Etyeki Piknik
- február – Moha: Tikverőzés (húshagyó kedd)
- április – Etyek: Tavaszi Etyeki Piknik
- április vége, május eleje – Velence: Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál
- június – Etyek: Nyári Etyeki Piknik
- június – Székesfehérvár: Tűzzel-vassal Fesztivál
- augusztus – Székesfehérvár: Nemzetközi Néptáncfesztivál
- szeptember – Etyek: Őszi Etyeki Piknik
- szeptember – Rácalmás: Tökfesztivál
- október első hétvégéje – Mór: Móri Bornapok
- október – Székesfehérvár: Mangalicafesztivál
Ökoparadicsom
Fejér megyét a vadregényes hegységek gazdag élővilága, a végtelennek tűnő puszták szépsége, a víztükrön megcsillanó napsugarak buja tánca, az ezerarcú borvidék ellenállhatatlan kínálata, a városok pezsgő kulturális élete, a nyugodt falusi porták romantikája varázsolja hazánk egyik legváltozatosabb területévé.
Kezdje a feltöltődést Székesfehérváron! A 6,6 km hosszú, madármegfigyelő kilátóval rendelkező Sóstói tanösvényen országos védettséget kapott a homokbánya botanikai eldorádója, a lődombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, a vízmű-erdő kékvércse telepe. A több mint 70 fészkelő faj közül kiemelkedő jelentőségű a cigányréce, a nyári lúd, a szürke gém, a vörös gém, a törpegém, a fehér gólya, a kanalas gém, a nagy kócsag, a barna rétihéja és a vörös vércse. A több ezer védett növényfaj ritkaságai az orchideák, az érdes csűdfű, a domin gyíkpohár, a fehér madársisak, a foltos ujjaskosbor, a magyar szekfű, a kék szamárkenyér.
Ha megjött a kedve a további túrázáshoz, bármilyen irányba induljon is, a természet csodáival találkozik földön, vízben és levegőben. Nem maradhat ki a Pákozdi Pagony Arborétum és a misztikus ingókövek a Velencei-hegységebn, ahogy a Vértes Natúrpark kiállításai, tanösvényei, Állatparkja sem. Az Alcsúti Arborétumban csodát láthatunk a júniusi estéken, amikor szentjánosbogarak ezrei rajzanak kis zöld lámpásként világítva. A Velencei-tó gazdag madárvilágát napokig csodálhatjuk a dinnyési Madárrezervátumban. Az érintetlen természet adta csodák, a növényritkaságok, a geológiai kincsek, a páratlan tájakon átfutó ösvények, a csörgedező patakok, a sejtelmes barlangok, a kíváncsi állatok elkapott pillantásai határtalan harmóniával töltenek el. Gyalog vagy kerékpáron, lóháton vagy lovaskocsin, esetleg pusztabusszal? Vágjon neki! Néhány nap a paradicsomban…
Aktív napok
Az ezerarcú régióban mindenki megtalálja a kedvére való programot, legyen az bakancstúra, lovaglás, kerékpározás, horgászás, hajókázás, valamilyen extrém sport, vagy vízi kaland, sárkányrepülés, ejtőernyős ugrás, paintball… Egyedül vagy családdal, nagy társaságban vagy édes kettesben, sportosan vagy kényelmesen, luxusra vagy kalandra vágyva teljesülhet minden álma. Még a legkülönlegesebbek is!
Ha gyermek is van a csapatban, az aktív program nem kezdődhet máshol, csakis Székefehérvár vadonatúj történelmi játszóparkjában, a Koronás Parkban, ahol a legkisebbek és a legnagyobbak is kipróbálhatják a legősibb és a legújabb játékokat, miközben megelevenednek a középkor híres alakjai és legendái is. Hihetetlenül népszerűek a pompás, gonddal épített, készített cölöp játszó-, mászó-, kúszó-, ugráló-, bolondozószerek, de ha valakit inkább a virtuális világ vonz, részt vehetünk egy titokkereső játékban okostelefonnal, vagy a középkori koronázásokon és csatákban digitális jelmezekbe bújva.
Fehérvár a sport városa, itt a hoki, a kosár, a foci, az öttusa, a kézi, de a többi sport is otthon érzi magát. Ahogyan mindenki más is, aki szereti a mozgást akár résztvevőként, akár nézőként. Sok parkunk, ligetünk várja látogatóit a legkorszerűbb, szabadtéri fitneszeszközökkel, kiváló rekortán futópályával, és horgásztavak is nyílnak, szinte a belvárosból.
Ha a mozgásból sosem elég, érdemes kerékpár túrára indulni a Velencei-tó irányába, hiszen Fehérvárról indulva újonnan kiépített 28 km hosszú kiépített út várja a bringásokat! Itt aztán a mozgás minden hagyományos és extrém módozata rendelkezésre áll, a sárkányhajózástól az éjszakai kenutúráig, a wakeboard pályától a trambulin parkig, a horgászattól a quadozásig mindent kipróbálhatunk. A börgöndi Repülőtéren a repülőzés, Várpalotán a Tank park emeli az egekbe az adrenalint! Ismeri a híres ingóköveket a Velencei-hegységben? Fedezze fel a Vértes hegység rejtélyes barlangjait, állat- és növényritkaságait, legendás várait! Talán még az egykor elmenekült német-római császári katonák hátrahagyott vértjeire is rábukkan. Bakancsra fel! Nem lehet megállni!
Szakrális utazás
Induljon el a magyarországi zarándoklatok bölcsőjéből, az egykori Nagyboldogasszony-bazilikából, ahol Szent István és Szent Imre sírja körül csodás gyógyulások és szabadulások történtek! Kövesse szentjeink nyomát Székesfehérváron, majd folytassa útját hazánk legősibb búcsújáróhelyén, Bodajkon, ahol többször járt István király és Imre herceg is!
Ezután a királyi régió távolabbi pontjain a királyi család - Szent István, Gizella és Szent Imre – tagjaihoz kötődő szakrális helyeket látogathatjuk meg. Bodajk után Zircen, Veszprémen át egészen Balatonalmádiig vezet a szakrális utazás, amely a Királyok- és Királynék városa között ível. A kezdőpont Székesfehérvár, Szent István városa, ahol lépten-nyomon az ő emlékezete kísér.
Az István király által építtetett egykori koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika falai között 36 magyar királyt koronáztak meg. Szent Istvánon és fián, Imre hercegen kívül 14 királyunk választotta a templomot végső nyughelyéül. A Nemzeti Emlékhelyen a Szent István-mauzóleum őrzi államalapítónk szarkofágját. Körülötte a falakon Aba-Novák Vilmos történelmi seccóján nyomon követhető a Szent Korona története és a Szent Jobb legendája. István király és Imre herceg szentté avatása (1083) után sírjuk zarándoklatok célpontja lett. Az itt történt csodás eseményekről és gyógyulásokról fennmaradt legendák közül talán a legismertebb Konrád lovag története, aki bűnei miatt vezekelve végigjárt minden ismert zarándokhelyet. Utoljára Szent István sírjánál könyörgött, ő azonban álmában fiához küldte a vezeklőt. Imre herceg sírjánál aztán megtörtént a csoda, a lovag láncai és páncéljai lehullottak. A Szent István Székesegyház bejárata melletti kis kápolnában Szent István fejereklye tartójának fehér márvány másolta látható. A Szent Imre-templom falán márványkeretbe foglalt dombormű felirata szerint itt állt hajdan Szent István palotája, Szent Imre szülőháza, amely 1601-ben a török pusztításnak esett áldozatául. Helyén, a templom alapkövében helyezték el Szent Imre ereklyéjét. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum értékes liturgikus műtárgyai és vallási emlékei közül kiemelkedik Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéje, melyet évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őriztek.