Kula-vár, Szabadbattyán

Kula-vár, Szabadbattyán

A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században – valószínűleg a tatárjárás után – a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. Jelenleg “A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények című kiállítás látható a toronyban.
A középkorban áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyén a régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.” Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.

A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye török kori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.

Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. Az épület és a kiásott termek mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

Nyitvatartás:
Május 1 – október 31-ig szombatonként 10:00–16:00 óráig,
hétköznap csak előzetes egyeztetés után látogatható, érdeklődni a szabadbattyáni önkormányzatnál lehet, a 06-30/283-9861-es telefonon.