A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. A tragikusan hirtelen elhunyt Szent Imrét apja, az államalapító Szent István király, a saját nyughelyének építtetett bazilikában temettette el. Később 14 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot. 1601-ben felrobbant, majd köveit a XVIII. sz-ban fokozatosan elhordták az új építkezéshez. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak. A terület kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor. A ma is látható mauzóleum és árkádsor Lux Géza tervei szerint épült. Itt kapott helyet az a szarkofág is, mely Szent István földi maradványait foglalta magába.

Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A szovjet katonaság 1945-ben a kompozíciót bedeszkázta. Az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as években nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a helyére. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelentős eseményeit jelöli.

1001- István királlyá koronázása

1688- a város felszabadulása a török uralom alól

1938- István király halálának 900. évfordulója

Az Országalmát közrefogó Püspöki Palota és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum mellett a tér meghatározó épülete a Városháza. Az épület jobb oldali szárnyát az 1698. évi telekkönyv már városházaként tartja nyilván. A városban látható három Aba-Novák Vilmos által készített falkép egyikét őrzi, valamint itt helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvásárolt Szent Korona hiteles másolatát is.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból. Itt töltötte a nyári időszakot családjával. Ezt követte a háború kitérője, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.  Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól 1959-ig, haláláig építette, bővítette, díszítette, gazdagította ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített szecessziós épületet - mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált - 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt. A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence 36-38 fokos vízében üldögélve oldhatjuk a hétköznapok stresszét. Az Árpád-fürdő különlegessége a mozaikcsempés tepidárium is. A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.

A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják. Történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb rétegéből kerültek ki.

Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egykori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és Pfund (Font) Mátyás voltak.

A Hiemer – Font – Caraffa épülettömbről először a török hódoltság megszűnése után, 1688-ban történt említés, amikor is Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a – zömmel leromlott állapotban lévő – épületek újraszentelésére is.

A mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújtó komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem is található. Az épület Városház térre néző részén kapott helyet a város Tourinform irodája és a Fehérvári Ajándékbolt is. Az épület ad otthont a város házasságkötő termének, 2011 májusában pedig itt nyitotta meg kapuit az Európa szinten is ismert gyűjteményt bemutató Hetedhét Játékmúzeum. A ház pincéjében a" Kapitány Titkai "Szabadulószoba várja a játékosokat.

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

A Fő utca barokk, klasszicista és romantikus homlokzatú emeletes házainak sorát egy kis park, az Országzászló tér szakítja meg. A Virágórát 1960 tavaszán valósította meg a Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege. A Fő utca és a Várkörút közötti parkban lévő órát Horváth Jenő városi főkertész tervezte. A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.

Összességében 80 almandin, 4 zafír, 410 gyöngy, 6 ametiszt és 1 türkizkő díszíti. A hiteles másolatot közadakozásból vásárolta meg a város 2013-ban és a Városházán őrzik.
A Tourinform irodával látogatható!

Garantált túrák:
A Sóstó Látogatóközpont szakvezetői meghirdetett időpontban a természetvédelmi terület érdekességeit bemutató, tematikus túrákra invitál, emellett pedig reflektorfényes stadiontúrákon kalauzolja az érdeklődőket, nem csak a foci szerelmeseit! A túrák időpontjai a Sóstó Székesfehérvár facebook oldalon érhetőek el.

Programlehetőségek csoportok részére:

Egy egész nap a Sóstón? Miért ne? Mi megtöltjük élménnyel! A tanösvény, interaktív táblák, madármegfigyelő lesek és a remek piknikezési lehetőséget adó Zöld tanya mellett a turistacsoportok, osztálykirándulók, óvodás csoportok részére a környezeti nevelők szakvezetései mellett a Látogatóközpont területén interaktív foglalkozások és előadások is színesítik a kirándulást, melyről általános tájékoztató árlista ide kattintva érhető el. Pontos ajánlatért keresse a Sóstó Látogatóközpont munkatársait az alábbi elérhetőségeken.

Sóstó Látogatóközpont

Uszoda
Az uszodában 2 medence található, melyek közül az egyik egy 8 pályás versenymedence, a másik pedig egy tanmedence.Az uszoda rendszeresen ad otthont úszó- és szinkronúszóversenyeknek, öttusa fordulóknak és vízilabda edzőtáboroknak.  Az alagsorban három szaunával várjuk vendégeinket, melyekhez két csobbanó medence tartozik. Az uszodában masszázs szolgáltatás is elérhető továbbá a versenysport mellett a szabadidő hasznos eltöltésére több sportegyesület várja a sportolni, pihenni vágyókat.  A 2x18 állásos vizesblokk a vandálbiztos zuhany-csaptelepeknek köszönhetően energiatakarékossá is vált. A vizesblokkokban az összes szaniter új és a csatornarendszer teljes cseréje is megtörtént. Az új vizesblokkokban a falon lévő érzékelő megérintésével körülbelül 20 másodpercig folyik az állandó, 36 ° C fokos víz, amelyet központilag biztosítunk a vendégeknek. A medencetérben kialakítottunk három zuhanyzót a családok részére. Így például az úszóedzés vagy tanfolyam végén a gyermekek már a medencetérben le tudnak mosakodni. Az őket kísérő szülőknek, hozzátartozóknak pedig nem kell bemenni velük a zuhanyzókba.