Látnivalók

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

Az egykori királykoronázások és temetkezések színterén látható ma Szent István díszesen faragott szarkofágja és Aba-Novák Vilmos a Szent Jobbot és a Szent Koronát ábrázoló falképe.

A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. A tragikusan hirtelen elhunyt Szent Imrét apja, az államalapító Szent István király, a saját nyughelyének építtetett bazilikában temettette el. Később 14 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot. 1601-ben felrobbant, majd köveit a XVIII. sz-ban fokozatosan elhordták az új építkezéshez. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak. A terület kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor. A ma is látható mauzóleum és árkádsor Lux Géza tervei szerint épült. Itt kapott helyet az a szarkofág is, mely Szent István földi maradványait foglalta magába.

Országalma és Városház tér

Országalma és Városház tér

A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló alkotás uralja a város főterét. Ohmann Béla Fehérvári jogcímű alkotásán körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: "Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből".

Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A szovjet katonaság 1945-ben a kompozíciót bedeszkázta. Az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as években nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a helyére. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelentős eseményeit jelöli.

1001- István királlyá koronázása

1688- a város felszabadulása a török uralom alól

1938- István király halálának 900. évfordulója

Az Országalmát közrefogó Püspöki Palota és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum mellett a tér meghatározó épülete a Városháza. Az épület jobb oldali szárnyát az 1698. évi telekkönyv már városházaként tartja nyilván. A városban látható három Aba-Novák Vilmos által készített falkép egyikét őrzi, valamint itt helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvásárolt Szent Korona hiteles másolatát is.

Bory-vár

Bory-vár

A két világháború között még szőlőskertekkel borított külvárosban, az Öreghegyen Bory Jenő fehérvári építészmérnök és szobrászművész 1923-ban egy mesterséges dombon várat kezdett építeni.   Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból. Itt töltötte a nyári időszakot családjával. Ezt követte a háború kitérője, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.  Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól 1959-ig, haláláig építette, bővítette, díszítette, gazdagította ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgyi út 54.
Email: info@bory-var.hu
Fizetési lehetőségek: Készpénz
Nyitva tartás: Kora tavasztól késő őszig. Pontos információ a Bory-vár weboldalán található.
Telefonszám: +36 22 305 570
Órajáték és Óramúzeum

Órajáték és Óramúzeum

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 9.
Email: jenokovacs@t-online.hu
Telefonszám: +36 22 312 235
Árpád Fürdő

Árpád Fürdő

Az 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdőt gondos rekonstrukciót követően 2010 tavaszán adták át a nagyközönségnek. Kényeztetés a testnek és léleknek a fürdő hangulata, exkluzív környezete, és gazdag wellness kínálata.

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített szecessziós épületet - mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált - 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt. A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence 36-38 fokos vízében üldögélve oldhatjuk a hétköznapok stresszét. Az Árpád-fürdő különlegessége a mozaikcsempés tepidárium is. A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 12.
Email: info@fehervar-arpadfurdo.hu
Telefonszám: +36 22 814 400
Szent István székesegyház

Szent István székesegyház

A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. Aki az altemplomba is betér, megpillanthatja III. Béla és Antiochiai Anna kőkoporsóját az uralkodó pár testének halotti lenyomatával.

A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. A középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott az maga a királynő, Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom, amely korábban plébániatemplom feladatait látta el, 1777-ben, a székesfehérvári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épület középkori eredetét bizonyító, a tornyok közepén látható gótikus ablakok viszont csak az 1936-37-es restauráláskor kerültek elő. 

Az altemplomban látható III. Béla és felesége szarkofágja. A főhomlokzaton nyíló kapuzat kosáríves kerete fölött a városcímer, puttók és kővázák díszelegnek. A párkány fölött, a tornyok közötti teraszt kőrács zárja, ennek három posztamensén Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll. 

A templom belsejét Johann Cymbal Szent István életével kapcsolatos freskói díszítik. A főoltárkép, melyen Szent István Magyarország Nagyasszonyának oltalmába ajánlja az országot jelképező Szent Koronát, Vincenz Fischer alkotása. Ünnepélyes hatást kelt a gazdagon alkalmazott vörös márvány. Különlegesen szép a Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész által tervezett, korinthoszi oszlopfőkkel tagolt oltár. A kálvária stációit Búza Barna szobrászművész készítette az 1950-es években.

Cím: 8000 Székesfehérvár Arany János u. 9.
Telefonszám: +36 22 315 114
Hiemer-ház

Hiemer-ház

A XVII. századi barokk-rokokó stílusú épület valójában három különálló ház, amelyek az évszázadok során épültek össze egy házzá. Ma a házasságkötő terem is az épületben található.

A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják. Történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb rétegéből kerültek ki.

Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egykori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és Pfund (Font) Mátyás voltak.

A Hiemer – Font – Caraffa épülettömbről először a török hódoltság megszűnése után, 1688-ban történt említés, amikor is Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a – zömmel leromlott állapotban lévő – épületek újraszentelésére is.

A mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújtó komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem, kávézó is található. Az épület Városház térre néző részén kapott helyet a város Tourinform irodája és a Fehérvári Ajándékbolt is. Az épület ad otthont a város házasságkötő termének, 2011 májusában pedig itt nyitotta meg kapuit az Európa szinten is ismert gyűjteményt bemutató Hetedhét Játékmúzeum.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.
Email: turi.krisztina@proalbaregia.hu
Telefonszám: +36 22 511 322
Vörösmarty Színház

Vörösmarty Színház

Az 1874-ben felavatott színház, ahol egykor Laborfalvy Róza mondott köszöntőt, a 2004 nyarán megkezdett teljes felújítás és átépítés befejezése után, 2005 decemberében nyitotta meg újra kapuit.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház hazánk egyik legújabb, és mégis a legrégebbiek közül való színháza. Az eredeti színház átadására 1874. augusztus 22-én került sor, az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaság képviseletében Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémia részéről pedig Arany László és Pulszky Ferenc jelent meg. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvi Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. 

A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tünde című darabját Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.

A színház épületét 2005-ben újították fel. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett. Csúcstechnikát építettek be a Nagyszínházba is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 8.
Email: jegyiroda@vorosmartyszinhaz.hu
Telefonszám: +36 22 503 503
Skanzen

Skanzen

Az egykor rác iparosok-, kereskedők-, és földművesek lakta Skanzenben ma is élnek a népi mesterségek és néphagyományok. Az utcában 1772-ben épült „Szent János születése” szerb ortodox templom rendkívül gazdag ikonosztázának ad otthont.

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Rác u.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Előzetes bejelentés mellett megtekinthető.
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Virágóra

Virágóra

A város érdekes nevezetessége évről-évre megújuló virágkertészeti alkotás, mely tavasztól őszig mutatja a pontos időt. Az óra mellett látható dátum mindig helyes!

A Fő utca barokk, klasszicista és romantikus homlokzatú emeletes házainak sorát egy kis park, az Országzászló tér szakítja meg. A Virágórát 1960 tavaszán valósította meg a Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege. A Fő utca és a Várkörút közötti parkban lévő órát Horváth Jenő városi főkertész tervezte. A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.

A Szent Korona hiteles másolata

A Szent Korona hiteles másolata

A Városházán kiállított Szent Korona másolat egészen közelről megcsodálható.  A korona alapját finom ezüst adja, a bevonathoz színaranyat használtak. A másfél kilogramm súlyú alkotáson 19 zománckép, nyolc ablakos zománckép látható.

Összességében 80 almandin, 4 zafír, 410 gyöngy, 6 ametiszt és 1 türkizkő díszíti. A hiteles másolatot közadakozásból vásárolta meg a város 2013-ban és a Városházán őrzik.
A Tourinform irodával látogatható!