3000px.png)
Kula-vár, Szabadbattyán
A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században – valószínűleg a tatárjárás után – a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. Jelenleg “A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények című kiállítás látható a toronyban.
A középkorban áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyén a régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.” Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.
A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye török kori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.
Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. Az épület és a kiásott termek mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.
Nyitvatartás:
Kedd: 10.00 – 14.00 (előző nap 16 óráig jelentkezzen be)
Csütörtök: 14.00 – 18.00 (előző nap 16 óráig jelentkezzen be)
Szombat: 10.00 – 14.00 (előző nap 12 óráig jelentkezzen be)
Időpont egyeztetés az alábbi elérhetőségen: 22/363-316