Keresés az oldalon

Március 15.
Székesfehérvár 

Városház tér | 10.00–16.00

10.00 VASVÁRI 200 – „Akik szívükben hordozták a nemzetet” • A Vasvári Pál Gimnázium egykori és mostani Diákszínpada, a Vasvári Pál Általános Iskola, valamint a Szabad Színház közös produkciója

• • Ünnepi beszédek
  • Koszorúzás a Városháza Díszudvarán a Magyar Honvédség Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar közreműködésével

Családi programok

• • Huszárképző
  • Ólomöntő
  • Gasztrofoglalkozás: kokárdaszendvicsek, Kossuth-kifli díszítése, nemzeti színű pattogatott kukorica
  • Kézműves foglalkozások: kokárda, csákó, párta és huszárkalap készítése
  • Népi játszóház: hordólovaglás, kokárda puzzle, várkirakó, hintalovak, kakasciklik, várfalbontó, óriás csúzlizda, ügyességi játékok, huszárderby, céllövölde, bubuc
  • József-napi vásár

16.00 VASVÁRI 200 – „Akik szívükben hordozták a nemzetet” • A Vasvári Pál Gimnázium egykori és mostani Diákszínpada, a Vasvári Pál Általános Iskola, valamint a Szabad Színház közös produkciója

Zichy liget | 10.00–16.00 

• Huszártábor a Fehérvári Huszárok Egyesületével
  Bemutatók: 12.00, 13.00, 14.00 és 15.00 órakor
• Fegyverbemutató az I. András Király Lovagrenddel: tűzfegyverek, mozsárágyú, betyárok, fehérnépek
  Bemutatók: 10.00, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor
• Népi játszóház: Gábor Áron rézúgyúja, hordólovaglás, népi ügyességi játékok, kosaras körhinta, népi babakonyha, kukoricás játszó

Talpra, magyar! – A Vörösmarty Színház flashmobja 

14.00 Alba Plaza

14.30 Vörösmarty Színház

15.30 Városház tér

Akik szívükben hordozták a nemzetet

Ünnepi műsor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója tiszteletére

SZEREPLŐK:

Vasvári Pál: Varga Bálint

Petőfi Sándor: Szalai Gergely

id. Jókai Mór: Ács Tamás

Jókai Móric: Péter Ákos

Irinyi János: Vadócz Máté

Bulyovszky Gyula: Kányai Zénó

Pozsonyi küldött: Halmos Dániel

Teleki Blanka: Ellenbruck Zsófia

Tanítványai: Villányi Kata, Kovács Kata, Keresztesi Luca, Bódi Anna, Jakab Lilla, Herke Luca, Falvay Zorka

Laborfalvi Róza: Kókány Dóra

Landerer: Szabó Miklós

Huszárkapitány: Ampli Ferenc

Kimondó: Szabó Miklós Bence

Wekerle Sándor miniszterelnök: Horváth Gergely

Meszleny Lajos, Fejér megyei képviselő: Balogh Mihály

Erzsike: Török Laura

Újságos: Molnár Mária Margit, Kovács Leó   

Táncosok: Egyedi Viktória, Feindl Blanka, Fisch Emma, Gugolya Nóra, Gombaszögi Barnabás, Kövecses Katalin, Lukács Krisztián, Régi Mátyás, Trombitás Flóra, Varga Bálint

Tánckarvezető: Régi Mátyás

Zenei vezető: Cserta Balázs

Koreográfus: Régi Mátyás

Rendező: Nagy Judit 

Március 15-én városunk főterén megelevenedik a történelem: az ünnepi utcaszínházi előadás megidézi az 1848-as forradalom hőseit, akik nemcsak kimondták a szabadságot, hanem készek voltak áldozatot is hozni érte. A produkciót két alkalommal, 10 és 16 órakor láthatja a közönség; az ünnepi események másik helyszíne pedig a Zichy liget lesz.

Az „Akik szívükben hordozták a nemzetet” című történelmi játék középpontjában Vasvári Pál alakja áll – a fiatal, karizmatikus gondolkodó és szónok, aki a forradalmi ifjúság egyik szellemi vezéreként nemcsak a tettekben, hanem az eszmék megfogalmazásában is meghatározó szerepet játszott. A kerettörténet 1893-ba, a Telefonhírmondó indulásának idejébe vezet, amikor Budapest a modern technika lázában ég. A szerkesztőség vendége az idős Jókai Mór, aki a találmány ünneplése közben visszaemlékezik fiatalsága legmeghatározóbb élményére: az 1848-as forradalom napjaira. A zenével, néptánccal és korabeli szövegekkel átszőtt előadás nemcsak történelmi tablót rajzol, hanem személyes sorsokon keresztül mutatja meg, mit jelent szívünkben hordozni a hazát.

A Vasvári Pál születésének 200. évfordulója apropójából született darabot Nagy Judit írta és állította színpadra a Vasvári Pál Gimnázium egykori és mostani Diákszínpada, a Vasvári Pál Általános Iskola, valamint a Szabad Színház közös produkciójaként, az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásával.

A vár elődjének számító lakópalotát Nagy Lajos király hadvezére Kont Miklós nádor építtette a XIV. század végén. Ezt az épületet alakította át erődítménnyé Újlaki Miklós az 1440-es években. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaki család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a legenda, miszerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. A később többször is átépített erősség a török háborúk idején fontos szerepet kapott. Nevét Thury György várkapitányról kapta, aki 1566 nyarán sikeresen verte vissza a túlerőben lévő török csapatok ostromát. Palota várát 1593-ban tudta csak elfoglalni a török, kisebb megszakításokkal 94 évig volt török uralom alatt. A kuruc háborúkban fontos szerepet kapott vár súlyosan megrongálódott, és a Rákóczi szabadságharc után végleg elveszítette hadászati jelentőségét. A vár 1687-től egészen 1890-ig a Zichy család tulajdonában állt.

Az egykori palota rész az ország egyetlen megmaradt XIV. sz.-i főúri palotabelsőjét reprezentálja, benne értékes falképek láthatók az 1390-es évekből. A vaskos falakkal övezett udvarról nyíló termekben rendezték be a megújult kiállításokat. A helytörténeti kiállításon nyomon követhetjük a környék történetét a kőkortól napjainkig. Az első emeleten kapott helyet az impozáns népviseleti gyűjtemény, közel 100 teljes viselettel. A vár egyik legpatinásabb termében a csehboltozatos teremben rendezték be az egyenruha gyűjteményt, ahol a honfoglalástól napjainkig hordott magyar katonai egyenruhák pazar kiállítását láthatjuk. Az új kiállítások mellett a régi bányászati gyűjteményt is megtaláljuk.

Kinek ajánljuk?

Diákoknak, felnőtteknek, kulturális értékek és történelmi örökség befogadására nyitott látogatóknak. Diákcsoportoknak Nemzeti Emlékhely látogatás esetén ingyenes a vonatút: https://osztalykirandulas.hu/blog/mav-ingyenes-utazas-muzeumlatogatassal/+

Már 50 főig tudjuk a legmodernebb VOX idegenvezető rendszerrel biztosítani a csoportok részére! Vegye igénybe megújult szolgáltatásunkat a legjobb látogatói élményért!

Az eszközök beszerzése „A székesfehérvári Tourinform iroda korszerűsítése, TFF-3.1.1.-B-2024-00024” pályázat keretében valósult meg. 

 
Útvonal hossza: 1000 méter

Időtartam: 2 óra

Magyar nyelvű program díja:

1 – 30 fő: 27 000 Ft/csoport
31 – 50 fő: 27 000 Ft/csoport alapdíjon felül az alábbi opciók egyike kötelezően választandó

1. + 27 000 Ft VOX rendszer használattal történő vezetés esetén
2. + 27 000 Ft csoportbontással 2 idegenvezetővel

Idegen nyelvű program díja:

1 – 30 fő: 34 000 Ft/csoport

31-50 fő: 34 000 Ft/csoport alapdíjon felül az alábbi opciók egyike kötelezően választandó

1. + 34 000 Ft VOX rendszer használattal történő vezetés esetén
2. + 34 000 Ft csoportbontással 2 idegenvezetővel

A program részét képező Nemzeti Emlékhely belépő díja az idegenvezetés díján felül, mely belépést biztosít a Solium Regni - Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontba is:

• Csoportos felnőtt jegy (10 fő felett): 1260 Ft/fő
• Csoportos diák/nyugdíjas jegy (10 fő felett): 630 Ft/fő

A Nemzeti Emlékhely április 1-től október 31-ig látogatható kedd és vasárnap 10 és 18 óra között.

Mi mindent fogunk látni a túra során:

• a Szent István Székesegyház épületét, Géza fejedelem temetkező kápolnájának körvonalait
• a Városház téren: Városházát, 10-es huszárok lovasszobrát, a hajdani királyi palota helyén álló Szent Imre templomot
• az Országalmát, mely a Fehérvári Jognak állít emléket
• a Koronázó Bazilika Romkertjét – Szent István király mauzóleumát, a királyi családok sírjait
• a Fő utca látnivalóit – Szent István Emlékjelét, Ciszterci templomot a rokokó sekrestyével, a csodálatosan felújított, Szent István Múzeumnak helyet adó Rendházat, Melocco Miklós által megálmodott Mátyás emlékművet, Varkocs György- a legendás, hős városvédő szobrát, Országzászló teret a Virágórával.

Buda és Visegrád mellett Fehérvár is Mátyás király városa volt. Itt tartotta esküvőjét, s Fehérváron kívánt temetkezni is. A prépostsági templom hatalmas méretű bővítéséhez a pápa segítségét is kérte. Erre emlékeztet Melocco Miklós emlékműve, melyet a király halálának 500. évfordulója alkalmából rendelt a város. Ünnepélyes avatására 1990. április 6-án került sor. A műalkotással a reneszánsz uralkodó előtt tiszteleg az utókor.

A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják. Történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb rétegéből kerültek ki.

Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egykori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és Pfund (Font) Mátyás voltak.

A Hiemer – Font – Caraffa épülettömbről először a török hódoltság megszűnése után, 1688-ban történt említés, amikor is Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a – zömmel leromlott állapotban lévő – épületek újraszentelésére is.

A mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújtó komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem is található. Az épület Városház térre néző részén kapott helyet a város Tourinform irodája és a Fehérvári Ajándékbolt is. Az épület ad otthont a város házasságkötő termének, 2011 májusában pedig itt nyitotta meg kapuit az Európa szinten is ismert gyűjteményt bemutató Hetedhét Játékmúzeum. A ház pincéjében a "Wathay-kód" Szabadulószoba várja a játékosokat.

A reneszánsz kiemelkedő humanista tudósa és diplomatája a XV. században, Mátyás király idején élt, 1474-1495 között a város prépostja, a székesegyház őre volt.

A haraszti mészkőből készült szobor, arccal a székesegyház felé fordul, egyik kezében irat tekercset a kápolna alapító levelét tartja, másik keze a kápolna kicsinyített másán nyugszik. Lábánál oroszlán fekszik.

Kálmáncsehi Domonkos szobrának 137 cm magas fából készült példánya - amelyet 1936-ban készített Ohmann Béla - a Budapest Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.

Összesen 39 szobával rendelkezünk, ebből 34 db szoba a háromcsillagos kategória, melyek között megtalálhatók a standard egy- és kétágyas szobák, a családi lakosztályok, valamint a prémium kategóriás egységek. A szálloda harmadik emeletén pedig 5 db többágyas hostel szoba található közös fürdőszobával.