Ezután a királyi régió távolabbi pontjain a királyi család - Szent István, Gizella és Szent Imre – tagjaihoz kötődő szakrális helyeket látogathatjuk meg. Bodajk után Zircen, Veszprémen át egészen Balatonalmádiig vezet a szakrális utazás, amely a Királyok- és Királynék városa között ível. A kezdőpont Székesfehérvár, Szent István városa, ahol lépten-nyomon az ő emlékezete kísér.

Az István király által építtetett egykori koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika falai között 36 magyar királyt koronáztak meg. Szent Istvánon és fián, Imre hercegen kívül 14 királyunk választotta a templomot végső nyughelyéül. A Nemzeti Emlékhelyen a Szent István-mauzóleum őrzi államalapítónk szarkofágját. Körülötte a falakon Aba-Novák Vilmos történelmi seccóján nyomon követhető a Szent Korona története és a Szent Jobb legendája. István király és Imre herceg szentté avatása (1083) után sírjuk zarándoklatok célpontja lett. Az itt történt csodás eseményekről és gyógyulásokról fennmaradt legendák közül talán a legismertebb Konrád lovag története, aki bűnei miatt vezekelve végigjárt minden ismert zarándokhelyet. Utoljára Szent István sírjánál könyörgött, ő azonban álmában fiához küldte a vezeklőt. Imre herceg sírjánál aztán megtörtént a csoda, a lovag láncai és páncéljai lehullottak. A Szent István Székesegyház bejárata melletti kis kápolnában Szent István fejereklye tartójának fehér márvány másolta látható. A Szent Imre-templom falán márványkeretbe foglalt dombormű felirata szerint itt állt hajdan Szent István palotája, Szent Imre szülőháza, amely 1601-ben a török pusztításnak esett áldozatául.  Helyén, a templom alapkövében helyezték el Szent Imre ereklyéjét. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum értékes liturgikus műtárgyai és vallási emlékei közül kiemelkedik Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéje, melyet évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őriztek.

Mária kegyhely, Bodajk

Kapucinus-templom, Mór