A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból. Itt töltötte a nyári időszakot családjával. Ezt követte a háború kitérője, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.  Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól 1959-ig, haláláig építette, bővítette, díszítette, gazdagította ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

A vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. Ebből egy válogatást az Új Magyar Képtár állandó kiállításán tekinthet meg a látogató. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a II. Világháború utáni időszak legfontosabb és progresszívnek ítélt tendenciáit.

Az épület adottságai és a helyszűke miatt képtelen vállalkozás az 1945-től napjainkig tartó időszak művészetét akár egy gyűjteményen keresztül is a maga teljességében megragadni. Jövőbeni szándékunk szerint a tetemes mennyiségű raktári anyagból művek gyakori cseréjével szeretnénk a közönség számára minél többet bemutatni.

A középkori alapokra épített, mai formájában 18. századi polgárház névadója az egykori lakója, a kiváló finnugor nyelvész, az összehasonlító nyelvészet megteremtője, Budenz József volt. A kétszintes lakóházban ma Ybl Ervin művészettörténésznek a múzeumra hagyományozott gyűjteménye látható. Az Ybl-család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. E család leghíresebb sarja Ybl Miklós építész. A székesfehérvári születésű mester nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Budapesti Várkert Bazár és az Operaház. Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren 1860-65 között épültek jellegzetes házai. Ybl Ervin, a kiváló építész, Ybl Miklós unokaöccsének fia, az olasz középkori és korai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt, aki 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvár városára hagyta jelentős gyűjteményét.

Az Ybl-hagyaték egyrészt a család 18-19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből.

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített szecessziós épületet - mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált - 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt. A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence 36-38 fokos vízében üldögélve oldhatjuk a hétköznapok stresszét. Az Árpád-fürdő különlegessége a mozaikcsempés tepidárium is. A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.

1955 óta a Szent István Király Múzeum időszaki kiállítóhelye. Itt rendezték meg 1963-ban a művészettörténeti és kultúrpolitika-történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű Csontváry-kiállítást, s 1965 óta „A XX. század magyar művészete” című tárlatsorozatot. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. 

A székesfehérvári Vörösmarty Színház hazánk egyik legújabb, és mégis a legrégebbiek közül való színháza. Az eredeti színház átadására 1874. augusztus 22-én került sor, az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaság képviseletében Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémia részéről pedig Arany László és Pulszky Ferenc jelent meg. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvi Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. 

A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tünde című darabját Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.

A színház épületét 2005-ben újították fel. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett. Csúcstechnikát építettek be a Nagyszínházba is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait.

A klasszicista palota első sikeres rendezvénye 1874. augusztus 22-én a városi színház megnyitó előadása (Vörösmarty Csongor és Tündéje) után rendezett díszvacsora volt. Pár éve újra megnyitotta kapuit Székesfehérvár legújabb és egyben legrégibb szállodája. A négycsillagos Hotel Magyar Király**** a közel 200 éves patinás műemlék épületben kívül-belül megújulva várja vendégeit. A belsőépítészeti megoldásokban a korhű stílusirányzat modern ábrázolására törekedtek. A belső környezet a kő, a fa, a fém és az üveg használatának harmóniáját sugározza, megteremtve ezzel egy rendkívül elegáns, mégis modern megjelenést.