Palotavárosi Skanzen
A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be. Csikós Danica háza a Rác utca 11-ben ma a Palotavárosi Emlékek kiállítását őrzi, ahol többek közt egy fehérvári kalapos dinasztia műhelye is látható.
Palotaváros két középkori külvárosból, a Szigetből és a Rácvárosból alakult ki. A Palotaváros északi részét képező Rácváros főutcája a Rác utca volt, amelyben a 16. század második fele óta összpontosult mindaz, ami a szerb (rác) nemzetiség itteni történetéhez kapcsolható: a templom, a szerb iskola, a földművesek, iparosok és kereskedők házai. Az utcában található szerb ortodox templom értékes műemlék, amelynek külseje szerénységével, egyszerűségével, kis méretével tűnik ki a város többi templomához képest. Barokk stílusú, egyhajós, egytornyú építmény. Keresztelő Szent János születése emlékének szentelték.
A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.
Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.
Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Palotaváros híres kalapos dinasztiájának megalapítója az 1891-ben felszabadult Dietrich Ede volt, akit fia, István követett a Szömörce majd a Csapó utcában működő műhelyben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.
Cím: | 8000 Székesfehérvár, Rác u. 11. |
Email: | bejelentkezes@szikm.hu |
Telefonszám: | +36 70 664 6164 |