A Halász-kastély kívülről kupolával díszített toronyszobájában látható a kastély történetét bemutató állandó kiállítás. Az állandó kiállítás elsősorban Farkas Károlynak, Kápolnásnyék alpolgármesterének köszönhető, aki a kastélyt működtető Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak felajánlott két – valaha a kastélyt díszítő bútordarabot – egy tálaló szekrényt és egy ónémet tükröt -, amelyek a tárlat alapját adják. A kastély történetét Bányai Balázs, a Szent István Király Múzeum történésze kutatja évek óta, ő a kamarakiállítás kurátora is. A látogató az eredeti tárgyak, korabeli fotók és dokumentumok segítségével megismerheti a kastély és a benne valaha élők történetét.

Magyary-Kossa Péter, az építtető

A napjainkban dabasi Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter (1769–1827), Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül. A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a „táblabíró világ” építkezéseinek.

Az új tulajdonos: Halász Lázár

A Magyary-Kossa vagyon az asszony végrendeletének megfelelően nagyrészt unokaöccsére, nádasdi Sárközy Sándorra szállt, kisebb részét örökölte a főszolgabíró unokahúga, Halász Antónia. Mivel Sárközy nem kívánt Fejér megyébe költözni, 1844-ben anyjával együtt eladta birtokrészét valamint a házat Antóniának és férjének dabasi Halász Lázárnak.

A gondos gazda: Halász Gedeon

A fiatalkorában szerzett tapasztalatok kitűnő gazdálkodóvá tették Lázár fiát Gedeont (1833–1901). Befektetései eredményeként a század végére gazdasága kiemelkedett a környékbeli középbirtokok közül. A gondos gazdának bevételeiből otthona bővítésére, környezetének szépítésére is futotta. Kúriáját nyugati irányban újabb szárnnyal bővítette és kényelmesebbé tette, körülötte pedig egy kisebb parkot alakított ki, ahol a korszak divatjának megfelelően megjelentek az angolparkok és a geometrikus kertek egyes elemei is.

Halász Gedeon első házassága válással ért véget. Második felesége a magát a pákozdi csatában is kitüntető aradi vértanú, Schweidel József lánya, Anna volt (1847–1922). Esküvőjükre 1881-ben került sor, fiuk, ifjabb Gedeon 1882-ben született.

Az utolsó tulajdonos: Ifj. Halász Gedeon

Ifj. Halász Gedeon (1882–1960) apja halálával korán, még egyetemi évei idején megörökölte a családi birtokokat és a kúriát. 1910 körül bővítette, műszakilag korszerűsítette és neobarokk stílusú kis kastéllyá építette át százéves otthonát. Ugyanebben az időben, néhány szomszédos telek megvásárlása révén, nyugati irányban terjeszkedve igazi angolparkká formálták a korábbi kis díszkertet.

A harmincas éveibe lépő ifjabb Gedeon az 1914-es báli szezonban, Budapesten ismerkedett meg pazonyi Elek Alexandrine-nal (1889–1981), akivel a kölcsönös vonzalom, a fellobbanó szerelem eredményeként a nyár elejére már jegyben jártak. Három gyermekük született. Az átalakított kastélyban és a csodálatosan kibővített parkban a családi idill 1944-ig tartott.

Világválság, világháború…

A közelgő front elől 1944 végén a Balaton mellé költözött a család. Amikor a következő év májusában visszatértek Kápolnásnyékre, otthonukat kifosztva találták, az épület a háború pusztításaitól lakhatatlanná vált. Az államosítás következtében előbb a birtok nagy részét, majd a kastélyt, a melléképületeket, végül a meghagyott kis földet is elvették a családtól. Az új évezred elejére csupán a kastély tömege emlékeztetett az egykori nemesi otthonra. 

Újjászületés

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. A kastély újjászületésének folyamata 2014-ben vett igazi lendületet. A magyar kormány és az Európai Unió támogatásának, valamint a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány saját forrásainak és nem kevés munkájának köszönhetően 2016. június 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központot, azaz a megújult Dabasi Halász-kastélyt, a 1,5 hektáros kastélyparkot és az Eseményközpontot.