Minden városnak megvannak a hagyományai, és azok a szokások vagy elnevezések, amiket szinte mindenki valóban az anyatejjel szív magába. Ezek aztán teljesen természetes módon lesznek a mindennapok részei, jelentésükön vagy hangzásukon el sem gondolkozunk, pedig azoknak, akik nem ide születtek, a többségük teljesen idegenül hat. Mi az isten az a Kis Tesco? Mitől Halesz a park neve? Mi az a Skálaóra, ha nincs is ott óra a valóságban? Miért Alba itt minden? Kínzó kérdések, melyeket csak azok tesznek fel, akik nem székesfehérváriak. 

Nekik, de még inkább a fehérváriaknak gyűjtöttünk össze tíz olyan dolgot, amik a város lakóinak ugyan teljesen természetesek, másoknak viszont egyáltalán nem egyértelműek elsőre. És talán másodikra sem.

Nagy Tesco, Kis Tesco:
Székesfehérvár azon kevés magyar városok közé tartozik, ahol egynél több hipermarket típusú áruházzal van jelen a Tesco. Budapesten (12) és városunkon kívül ez még elmondható Pécsről (3), Dunakesziről (2), Miskolcról (2), Debrecenről (2), Kecskemétről (2) és Szegedről (2). Az első fehérvári Tesco 1998-ban nyitott meg az Aszalvölgyi úton, az áruház eladóterülete 10 000 m2, ennél egyébként csak három nagyobb létezik az országban. A Nagy Tesco elnevezést azonban nem ekkor, hanem 2005-ben ragasztották rá a fehérváriak, amikor a Fehér Palota Üzletközpontban megnyílt a harmadakkora, csupán 3000 m2 eladóterületű, ennek ellenére ugyancsak hipermarket besorolású kistestvére. Azóta létezik Székesfehérváron Kis Tesco és Nagy Tesco is. A becenevek mára annyira a közbeszéd részét képezik, hogy például a Vörösmarty Rádióban jelenleg is fut olyan reklám, ahol egy szolgáltató az egyszerűség kedvéért a pontos cím mellett a Nagy Tescót is megadja elérhetőségként a könnyebb beazonosítás végett.

Lengyel piac:
Ugyan a lengyel piac elnevezés szép lassan kikopik a fehérvári közbeszédből, de azért még ma is él az a generáció, aki tudja: néhány évtizeddel korábban így hívta mindenki a mai ruhás piacot, vagyis hivatalos nevén az Iparcikk Piacot. A városban egy időben rengeteg lengyel vendégmunkás dolgozott, többségük a Köfém lakótelepi munkásszállón, vagyis akkori gúnynevén a - váratlan fordulat! - lengyel szállón lakott. A lengyel piacot jellemzően ők uralták, és a nyolcvanas években minden olyan dolgot meg lehetett náluk vásárolni, amiért ma éveket kapnának az eladók: hangalámondásos videókazettákat és másolt zenei kazettákat ugyanúgy lehetett itt venni, mint különböző használható vagy kevésbé használható kacatokat. Amikor a lengyelek végül elhagyták a várost, szanaszét dobálták az akkor szinte értéktelen pénzüket. A munkás szálló környékén még évekkel később is lehetett zlotyra bukkani a fűcsomók között.

Alba Bármi:
Ha ebben az országban valami Alba, akkor az szinte biztosan kapcsolódik Fehérvárhoz. A város latin neve Alba Regia volt (jelentése: királyi fehér), majd amikor a kilencvenes években az országra szabadult a vállalkozói életforma, és mindenki valami frappáns, de minimum könnyen megjegyezhető nevet keresett kft-jének, bt-jének, akkor gombamódra szaporodott el a Fehérvár Akármi és az Alba Bármi elnevezés. A teljesség igénye nélkül így lett nekünk Alba Plazánk, Albacompunk, Alba Innovárunk és Alba Ipari Zónánk is. De ugyanilyen logika alapján kapta még több tucat cég a nevét, például az ALBASYS, Electric-Alba Kft., Alba Fix, de még a mozinak is Cinema City Alba a neve. A csúcspont talán a nemrég átnevezett városi sportklub lett, ami egyszerre Alba és Fehérvár is, vagyis Alba Fehérvár KC (kézilabda) és simán Alba Fehérvár (kosárlabda).

Háromágú:
Vagyis eredeti nevén a Millenniumi emlékmű. Székesfehérvár egyik legszebb kilátása innen nyílik, az öreghegyi szerelmespárok egyik kedvenc összebújós helyéről van szó. A Háromágú elnevezés pusztán a praktikumról szól: a város fennállásának ezredik évfordulójára emelt szobor gyűrűjéből három, egyenként harminc méter magas oszlop mered az ég felé. Ezek Fehérvár legfontosabb történelmi sorsfordulóinak szimbólumai, vagyis a Géza fejedelem idejében történt újjászületésé, a török uralom és a II. világháború utáni újrakezdésé.

Halesz:
Amúgy is az egyik legkülönösebb nevű magyar parkról van szó, de ha még az igaz történet is kiderül a név mögött, még inkább az lesz a Halesz. A mai csupazöld park helyén korábban egy rossz talajú terület volt, amit fásítással és füvesítéssel szerettek volna parkosítani. A többség véleménye az volt, hogy elég kevés az esély a sikerre. Vagyis úgy voltak vele, hogy ha lesz park, akkor lesz, ha meg nem, akkor meg nem lesz park. Szerencsére az előbbi jött össze, mára pedig a Halesz egyszerre jó sportolásra, kutyafuttatásra, piknikezésre vagy egyszerűen csak egy kellemes ücsörgésre.

Skálaóra:
Sokáig a város talán legnépszerűbb találkahelye volt a Skála áruház előtti óra. Aki nem az Országalmához, az szinte biztosan ide beszélte meg a randevúját. Mára az órának hűlt helye van csak (ennek okairól bővebben ebben a cikkben írtunk), ettől függetlenül ha azt mondja valaki, hogy Skálaóra, akkor biztos lehet benne, hogy a másik pontosan tudja, miről is van szó. Feltehetően ez még egy darabig így is marad, és valami hasonló sors vár a már egy éve nem létező Skálaóra helyére, mint Budapesten az Osztyapenkó-szoboréra: habár már jó ideje nincs ott az a szobor sem az M7-es bevezető szakaszán, mégis mindenki így emlegeti azt a környéket. 

Hatkor az Országalmánál:
És ha már randihelyszínek: az Országalma Fehérvár Eiffel-tornya, Szabadság-szobra és Taj Mahalja egyben. A város főterén található szobor eredeti nevét feltehetően még a helyiek közül is kevesen ismerik. Pedig az 1943-ban leleplezett szobrot még Fehérvári jog névre keresztelték, aztán szépen lassan már csak mindenki Országalma néven emlegette. Teljesen jogosan amúgy: milyen hülyén is hangzana, hogy "találkozzunk hatkor a Fehérvári jognál". Akinek nem volt még ide megbeszélt találkozója, az biztosan nem is igazi fehérvári, de legalábbis nem túl régóta lakik Székesfehérváron.

A Rádión lakik:
Amikor ezt mondják valakire, akkor nem arról van szó, hogy az illető egy rádiókészülékben tölti az életét, pusztán arról, hogy a Rádiótelepen lakik. Székesfehérvár egykor talán legrettegettebb környéke lassan igazi kertvárosi környékké változik, és már egyáltalán nem félelemmel vegyes áhítattal tartják a fehérváriak egyfajta életükért napi szinten harcoló lokális Rambónak azokat, aki errefelé laknak. Manapság egyszerűen csak ők azok, akik a 10-es busszal járnak a munkahelyükre, majd onnan haza.

Bregyóba megy futni:
Ha másért nem, akkor legalább egy iskolai Cooper-teszt futás miatt már mindenki járt legalább egyszer a Bregyó közben. A város lakóinak teljesen természetes - különösen az elmúlt évek fejlesztései után -, hogy kosárlabdázni, focizni, futni vagy akár bográcsozni is a Bregyóban lehet és érdemes. Ez a terület ad otthont egyébként az évről évre világsztárokat felvonultató legszínvonalasabb magyarországi atlétikai versenynek, a Gyulai Memorialnak is, de ezeket teljesen felesleges felsorolni, hiszen úgy is mindenki tudja. Azt viszont már kevésbé, hogy mit is jelent a városrész neve. Teljesen egyértelmű, vagyis perdöntő bizonyítékkal sem az internet feneketlen kútja, sem pedig a város történelmét kutatók nem tudtak szolgáltatni, cserébe több urbánus megfejtés is létezik a Bregyó elnevezés eredetére. Ezek közül az egyik szerint a munkás tótokhoz lehet köze, merthogy egykor emberpiac működött a környéken, ahonnan a napszámosokat vitték dolgozni, bregyóknak pedig a mai Szlovákia területéről érkezett melósokat hívták. Egy másik variáció szerint pedig a zöld varangyhoz lehet köze, mert bár a horgásztó mesterséges, ettől még korábban is lápos, ingoványos terület volt a mai atlétikai centrum helyén, ahol feltehetően jól érezték magukat a békák. 

Zöld, Gold, Nap:
Minden városban, így Székesfehérváron is megvannak a közéletnek azok a szereplői, akiket jobb híján mindenki csak a becenevén emleget. Ők annyira szerves részei a közösségnek, hogy valójában sokan nem is tudják az igazi nevüket. Persze olyan közéleti szereplők is szép számmal akadnak, akiknek mindenki pontosan tudja a vezeték- és keresztnevét, mégis valamilyen okból kifolyólag becenevet ragaszt rájuk a közösség. Túlságosan nem is mennénk bele a részletekbe (kicsit lentebb írunk ennek okáról is), de ha Fehérváron szóba kerül Zöld, akkor mindenkinek a markáns frizurájú, egykori bahiás dj (született Szepesi Imre) ugrik be, ahogy a Napról sem a csillag, hanem a Hetes Körzet, majd később az Eleven Hold énekese, Zselenszky Tamás jut eszébe szinte mindenkinek. És ha már az alcímben megemlítettük, ne hagyjuk ki Goldot sem: a tetováló-képzőművészt Arany Zoltánként anyakönyvezték, de mára teljesen megszokott, hogy még a hivatalos fórumokon is Arany Gold Zoltánként emlegetik. A sort bőven lehetne folytatni, és fogjuk is hamarosan egy önálló cikkben.

Tartalom és képek forrása: www.fmc.hu