Igen érdekes genezisű köztéri kompozíció, hiszen két fő, összetartozó, ugyanazon szobrász (Pásztor János) által készített elemének felállítása között tíz esztendő telt el. Az altemplom bejárata feletti ívben a hármas, lovasszobrot, álló, illetve földön fekvő alakot magába foglaló bronz szoborcsoportot 1929-ben helyezték el. Ekkor azonban még a Szent István székesegyház keleti oldala előtt állt egy egyemeletes, timpanonos épület, a Szigethy testvérek a Fekete Elefánthoz címzett csemegekereskedése, melyet 1937-ben, a Városháza második átépítésekor elbontottak.

Az így kialakult kis terecskén helyezték el az oldalán domborművekkel díszített szarkofágot, tetején Pásztor János óriási fekvő halott katonáját ábrázoló mészkő szobrával. A műegyüttes ez utóbbi 1939-es felállítása (felfektetése) miatt hat meglehetősen szigorúan és morbidan, ott őriz magában egy szeletet az egész köztéri Fehérvárt jellemző bűntudatos önigazolásból, ugyanakkor eltagadhatatlanul monumentális. Az altemplom bejáratának a fenti módon történt első világháborús emlékművé formálásában építészként Hikisch Rezső vett részt.
A rendhagyó kompozíció feliratai: a bejárat feletti áthidaláson: 'MCMXIV PRO PATRIA MCMXVIII', a kapu felett, a beugróban: ''Be szép ily végzetes néppel / ugyanannak tudni magunkat' Ady'