1. Székesfehérváron volt az ország első, és sokáig egyetlen hiteleshelye, a helyi társaskáptalan birtokolta e jogosultságot. Hogy ez mit is jelentett a gyakorlatban? Nos, azt, hogy csak itt lehetett elvégezni a peres ügyek esetén az idézést, a tanúkihallgatást, a helyszíni szemlét, a határjárást, az eskütételt vagy más, a perrel kapcsolatos teendőket. A hiteleshely pecsétjével ellátott iratot hitelesnek kellett elfogadni – az intézményt csak 1874-ben váltották fel a ma is működésben lévő közjegyzők. 2. Volt idő, mikor a fehérváriak országos vámmentességet élvezhettek – pusztán azért, mert fehérváriak voltak, tehát a legjelentősebb magyar városban éltek. Erről egy, III. István király által kiadott kiváltságlevél rendelkezett, amely azonba sajnos elégett – mindössze egyetlen cikkelye maradt ránk egy 15. századi oklevélben, de az éppen a vámmentességről intézkedik

3. Tulajdonképpen miről szól a Városház téren lévő legismertebb szobor, az Országalma? Azt a fehérvári jogot – illetve jobban mondva „jogcsomagot” szeretné szimbolizálni, amit a fehérvári polgárok élvezhettek a 12. században. Azaz mi választhattuk meg peres ügyeinkhez a 12 esküdtet, lehetet szabad önkormányzat és bíróság, letelepíthettünk más szabad embereket (hospesek) és meg volt engedve a városnak, hogy városfalakt építsen, valamint plébánosokat válasszon. Ez az úgynevezett fehérvári jog annyira nagy jelentőségű volt a maga korában, hogy az összes további jelentős magyar város később erre hivatkozott, mikor különféle szabadságjogokat szeretett volna megszerezni magának az aktuális uralkodótól.

4. Eredetileg csak Fehérvár volt városunk neve. Valószínűleg azért, mert Géza nagyfejedelem az általa építtetett székvár valamennyi falát hófehérre meszeltette. Az Alba Regia jelentése: Királyi fehér. A „Székes” előtag viszont csak a 17. században kapcsolódott a nevéhez.

5. Vajon tudja-e egy mai fehérvári, hol magasodik a Noé-hegy? Nem valószínű. Pedig ez a mai Csúcsos-hegy korábbi neve volt.

6. A korábban a Séd patakkal egyesülő Gaja együtt a Sárvíz folyót alkotta a város mellett, amely – amíg nem kezdődtek el a magyarországi folyamszabályozások – komoly és hajózható folyóvíz volt.

7. 1242 tavaszán a hirtelen jött hóolvadás akadályozta meg, hogy a tatárok elpusztítsák a fehérváriakat: a mocsárral körbevett város körül a vizek ugyanis annyira felduzzadtak, hogy az ellenség egyszerűen képtelen volt a falakhoz jutni.

8. Varkocs lényegében a fehérváriak türelmetlensége miatt veszett oda: a lakosok ugyanis megelégelték egy idő után a törökök ostromát és az ellenségre a csapatával kitörő várkapitányt egyszerűen kizárták a falakon kívülre, így Varkocsékat lekaszabolták.

9. A Szent Anna kápolna tetején ma is ott a török félhold, a hódoltság idején ugyanis dzsámiként működött.

10. A török harcok másik fehérvári vitéze, Wathay Ferenc várvédő alkapitány mai szóval élve kora tehetséges dalszerzője volt. Fennmaradt, ma az Akadémiai Könyvtárban őrzött énekeskönyvében nem csak vallásos dalokat találunk, a szerelem is fontos témája volt, a könyvet pedig saját maga illusztrálta.

11. A város hatalmas kapuit sorban bontották le, a Budai kaput pl. 1872-ben. Az ok: a városi magisztrátus szerint túl szűk volt. A várfal egy részével együtt eltüntették, ebből alakult ki a mai Fő utca.

12. A Skála környékét a II. világháború idején Kempelen térnek hívták.

13. Miért balkezes az angyal? A Várkörúti Prohászka-liget magasba törő kőangyala bal kezében tartja az ég felé a kardját. Miért? Hiszen a bal kéz a régebbi korokban mindig a sutaság, az erélytelenség jelképe volt. A rejtély nem is annyira jelképes: a tér szerkezete és a szobor elhelyezkedése miatt csakis a bal kezében tarthatja, ellenkező esetben ugyanis beleakadna vele a közvetlen szomszédságában még megmaradt kevéske régi városfalba…

Tartalom és képek forrása : www.teleelettel.hu