Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938-ra Székesfehérvár belvárosa új köntösbe öltözött. A megújult Városház téren egy másik fontos évforduló emlékét is láthatjuk. A város vezetői nem feledkeztek meg a török hódoltság alóli felszabadulás 250. évfordulójáról sem. Ekkor készült a Törökkút, Medgyessy Ferenc alkotása. A kút felett mozgalmas csatajelenetet ábrázoló dombormű látható, utalva arra, hogy milyen sok harc árán sikerült a törököket kiűzni a területről. A város török alóli felszabadulása 1688-ban következett be: Gróf Zichy István vicegenerális 1687. október 17-én visszafoglalta Csókakőt, majd még ebben az évben Battyán, Palota elfoglalása következett. Battyánban a török őrség harc nélkül feladta a várat. Székesfehérvárt ezzel körülzárták, majd 1688. május 4-én gróf Batthyány Ádám tábornok átveszi a parancsnokságot, és visszafoglalták a várost. Felirata: „Szent István állja itt mindig a vártát.” A kút tavasztól őszig ivókútként üzemel.

1955 óta a Szent István Király Múzeum időszaki kiállítóhelye. Itt rendezték meg 1963-ban a művészettörténeti és kultúrpolitika-történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű Csontváry-kiállítást, s 1965 óta „A XX. század magyar művészete” című tárlatsorozatot. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. 

A kéttornyos templom építését a bűnbánatnak köszönheti. A XIII. századi cseh kanonok Nepomuki János nem volt hajlandó elárulni IV. Vencel királynak a királynő gyónását, ezért az életével fizetett. A XVIII. században Székesfehérvárott is népszerű Nepomukit a gyónók és bűnbánók védőszentjeként tisztelték. Bűnbánó volt az a Vánossi Antal jezsuita szerzetes is, aki apja, a rettegett helyi adószedő lelki üdvéért építtette a templomot. Az 1773-ig jezsuita, majd pálos, végül ciszterci templom freskóit és oltárképei többségét Caspar Franz Sambach, bécsi akadémiai festő készítette. A templom sekrestyéjében található a Közép-Európában legszebbnek nyilvánított sekrestyebútorzat. Az U alaprajzú, virtuóz faragásokkal díszített szekrénysort a tüskevári pálos szerzetes, Hyngeller János készítette 1764 és 1767 között. A templom Szent Imre kápolnájában kapott helyet a Rómából ideérkezett Szent Kandid vértanú üvegkoporsóban őrzött ereklyéje.

Munkácsy Székesfehérváron

A Szent István Király Múzeum Fő utcai Rendház épületének emeleti termeiben nyílt meg szeptember közepén a Munkácsy kiállítás Pákh Imre műgyűjtő rendkívüli gyűjteményéből, amely ma a legnagyobb magánkézben lévő Munkácsy-kollekció a világon: több mint 70 Munkácsy-festményt, illetve 50 Munkácsy-grafikát őriz. A Munkácsy Székesfehérváron kiállításon felsorakoztatott 77 alkotásból a teljes festői pálya megismerhető a legkorábbi rajzoktól és festményektől a realista alaktanulmányokon át a szalonképekig, és a késői, álomszerű tájképekig. A tárlaton külön csoportot képeznek a biblikus témájú kompozíciók és tanulmányok, valamint a festő élete végén készült kosztümös életképek. Az időszaki tárlat 2024. január 19-ig tart Fehérváron.

Hadi múltunk kincsestára

Ugyanitt december 3-ig tart a látványos, nemzeti ereklyéket bemutató kiállítás, amely augusztus 15-én nyílt a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből Fehérváron. A „Hadi múltunk kincsestára” időszaki tárlat a Hadtörténeti Múzeum 2024-ben nyíló nagyszabású székesfehérvári kiállításának előfutára, amelyben megtalálhatók a múzeum ismert és becses ereklyéi, de olyan műtárgyak is, melyeket ritkán vagy még soha nem láthattak az érdeklődők. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei között láthatjuk Kiss Ernő altábornagy honvédtábornoki szolgálati atilláját és csappantyús pisztolyát, emellett összeállítás várja a látogatókat a jellegzetesen magyar szablyatípusból, a fringiákból és a magyar katonazenészek emlékeiből is. A mintegy százötven műtárgyat bemutató tárlat igazi hadtörténeti kuriózum.

Egyemeletes barokk épület a 18. századból. Homlokzatát a 19. századvégi átépítések elrontották. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány bejárata és kirakata finom füzérdísszel a késő eklektika korából való. Az 1688 óta működő városi gyógyszertárat 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A patika 1748-tól az épülő rendházban kapott helyet. 1758 folyamán készítette el a jezsuita asztalosműhely a patika bútorzatát. A helytartótanács 1774-ben árverésre bocsátotta a patikát, amelyet felszerelésével együtt Walter Ferenc vásárolt meg, 8160 Ft összegért. Ekkor költözött jelenlegi helyére a gyógyszertár. A műemlék patika 1971-ig működött. Ekkor helyreállítva eredeti barokk szépségét, 1973 óta múzeumként tekinthető meg. A patika csaknem négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtónyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó alakú pult, a 19. sz. első harmadában került a középső állványzat elé. Néhány üvegedény a jezsuiták címerével ékes, ezek a patika legkorábbi készletéből valók. Talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is, s ezek későbbi átfestéseinek a hosszú sorozatát az állványzaton kísérheti figyelemmel a látogató. Már 1774 után készültek a kétfejű sassal díszített kenőcsös tégelyek. Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán "Apotheca J. Alba Regalensis", a másikon "Anno 1752" felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt.

Ma itt található a múzeumi könyvtár, a Marosi Arnold Látványtár a földszinten, az első emelet az állandó néprajzi kiállításnak ad helyet, míg a második emeletet elfoglaló időszaki kiállítótér nagyszabású művészeti kiállítások és események helyszíne.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház hazánk egyik legújabb, és mégis a legrégebbiek közül való színháza. Az eredeti színház átadására 1874. augusztus 22-én került sor, az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaság képviseletében Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémia részéről pedig Arany László és Pulszky Ferenc jelent meg. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvi Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. 

A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tünde című darabját Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.

A színház épületét 2005-ben újították fel. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett. Csúcstechnikát építettek be a Nagyszínházba is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait.

2007 májusában került elhelyezésre Mujkó, az udvari bolond szobra a székesfehérvári Kossuth utca – Vasvári Pál utca kereszteződésében. Az alkotást Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ötvösművész a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítette, saját költségen. Kocsis Balázsban régen megfogalmazódott az ötlet, hogy olyan szobrot készítsen, amely a levegőben lóg. Mujkó figuráját formálták meg végül ily módon, mivel egy udvari bolond ülhet egy kötélen az emberek feje felett. A szobor apró részleteit az ötvösmunka kiválósága emelte ki. Az alkotás azonnal belopta magát a fehérváriak szívébe.

A város a török hódoltság idején, csak rövid ideig volt magyar kézen, ekkor, 1601-ben Wathay Ferenc volt a várkapitány. A parkban található szobrát Lux Elek készítette. Ez volt az első olyan szobor, melynél úgynevezett kulisszát alkalmaztak, vagyis méretarányos papírmaséból elkészítették a szobor mását. Ezzel a kulisszával végezték el a próbát, hogy a szobor a megfelelő helyen kerüljön felállításra. A szobor 1937-ben került felállításra, azonban avatása 1938. május 19-én volt, a Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett 1938-as év ünnepi eseményei rendezvénysorozatának keretében. 

A klasszicista palota első sikeres rendezvénye 1874. augusztus 22-én a városi színház megnyitó előadása (Vörösmarty Csongor és Tündéje) után rendezett díszvacsora volt. Pár éve újra megnyitotta kapuit Székesfehérvár legújabb és egyben legrégibb szállodája. A négycsillagos Hotel Magyar Király**** a közel 200 éves patinás műemlék épületben kívül-belül megújulva várja vendégeit. A belsőépítészeti megoldásokban a korhű stílusirányzat modern ábrázolására törekedtek. A belső környezet a kő, a fa, a fém és az üveg használatának harmóniáját sugározza, megteremtve ezzel egy rendkívül elegáns, mégis modern megjelenést.

Kézzelfogható közelségebe kerül itt a történelem, amikor kibetűzzük Rétfalvi Sándor 1972-ben készített mészkő emlékművének körbefutó feliratát: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.”. A parkban azonban nem csak a történelem, de a természet is megérinti a lelket, a modernkori parkrendezés pedig figyelemreméltó megoldásokat hozott létre. A több ezer növény telepítése mellett új sétányok, pihenők, tűzrakóhelyek, kilátóterasz, pihenőterasz és az Árpád-lépcső épült, amelynek játékosan cikkcakkos, különböző hosszúságú, egymástól eltolt fokai biztosítják, hogy látványa szabálytalannak, természetbe illőnek hasson. Nem utolsó sorban kilátópontként is remek hely, a városra és a Velencei-tóra, Velencei-hegységre, Vértesre is pazar kilátás nyílik.

Székesfehérvár lakóinak kedvelt pihenőhelye a Belváros északi peremén elhelyezkedő Zichy-liget. A háromszög alakú parkban a fák között emlékművek, díszvázák sorakoznak, és egy öntöttvas zenepavilon is várja a látogatókat. Utóbbiban nyáron térzene szól, télen egy korcsolyapálya "teraszaként" működik. A várostól északra elhelyezkedő hatalmas vásárteret 1870-ben osztották ketté, és alakították ki nyugati részén a mai ligetet. A Zenepavilont az Oetl-öntöde állította ki az 1789-es Iparkiállításon, tulajdonképpen ez egy reklámdarabja a cégnek. Ezt vásárolta meg a névadó, és ajándékozta a városnak. A park sarkában egy másik Bory-mű, a 17. Honvéd Gyalogezred Emlékműve.

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Buda és Visegrád mellett Fehérvár is Mátyás király városa volt. Itt tartotta esküvőjét, s Fehérváron kívánt temetkezni is. A prépostsági templom hatalmas méretű bővítéséhez a pápa segítségét is kérte. Erre emlékeztet Melocco Miklós emlékműve, melyet a király halálának 500. évfordulója alkalmából rendelt a város. Ünnepélyes avatására 1990. április 6-án került sor. A műalkotással a reneszánsz uralkodó előtt tiszteleg az utókor.

470 évvel ezelőtt, szeptember 3-án esett el a hős várvédő, Varkocs György és csapata a török ellen folytatott várvédő küzdelemben.
Szulejmán szultán 1543. augusztus végén vezette seregét Székesfehérvár alá, amelyet mintegy 5-6 ezer főnyi sereg próbált védeni. A város polgárai gazdag városukat féltve a visszavonuló védőcsapatok előtt bezárták a vár kapuit, így Varkocs György és serege a Budai kapu hídja előtt halt hősi halált szeptember 3-án. A török aztán megszegte a szabad elvonulásra vonatkozó ígéretét és leszámolt a magyarok lakta várossal.
A város védelmében hősi halált halt sziléziai várkapitány emlékére 1938-ban állított szobrot Székesfehérvár.
A szobor Erdei Dezső alkotása, mely a 2013-as Szent István Emlékév tiszteletére megújult.

A Fő utca barokk, klasszicista és romantikus homlokzatú emeletes házainak sorát egy kis park, az Országzászló tér szakítja meg. A Virágórát 1960 tavaszán valósította meg a Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege. A Fő utca és a Várkörút közötti parkban lévő órát Horváth Jenő városi főkertész tervezte. A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.

A vadonatúj történelmi játszóparkban a legkisebbek és a legnagyobbak is kipróbálhatják a legősibb és a legújabb játékokat. A romantikus Rózsaliget és a csodálatos Csónakázó tó szomszédságában, közel kéthektáros fás, ligetes területen várja a kis királyfiakat és királylányokat ez a vidám park a régi Vidámpark területén.

Több mint félszáz fa játékeszköz csábít játékra hét játéktéren, köztük a játszófaluban, a fűszerek labirintusában, a várban, vagy a koronázó dombon. A történelmi játszóparkban az egykori koronázóváros múltjába is bepillanthatnak a látogatók. A parkon interaktív feladatok vezetnek végig, melyek okostelefonnal és hagyományosan is elérhetők. A központi épületben választható programok között kinect játéksarok, középkort idéző programok, kosztümös bemutatók és előadások kínálnak számtalan élményt.

A Koronás Parkba fejlesztett vadonatúj interaktív informatikai játékok is kipróbálásra várnak:

Kinect játéksarok - virtuális koronázás és harc Fehérvár visszafoglalásáért, valamint a Titkok Parkja nevű QR kód alapú okostelefonos kalandjáték

Az Alba Regia Sportcsarnok Székesfehérvár történelmi belvárosának peremén található, forgalmas útvonalak találkozásánál. A csarnok építésétől (1978) kezdve az Alba Regia Sport Club otthona. Ebből fakadóan elsősorban a klub szakosztályainak megfelelően épült és hasznosul jelenleg is. A 650 m2-es küzdőtér a kézilabda kivételével bármilyen teremsport űzésére alkalmas (kosárlabda, kispályás foci, röplabda, asztalitenisz stb.). A sportcentrumban  1db 450 m2-es és 1db 100 m2-es kondicionálóterem áll a sportolni vágyók rendelkezésére szakképzett edzői gárda segítségével. A sportban elfáradtak részére kulturált, sportkörnyezetbe illő kávézó nyújt további kellemes kikapcsolódást. A sportcsarnokban 1700 ülőhely van, de pl. koncert, vagy más színpadot igénylő műsor esetén a küzdőtéren további 1000 néző helyezhető el. A sportcsarnokban rendszeresen neves művészek, együttesek lépnek fel. A küzdőtér kiválóan alkalmas bálok, fogadások, sok embert megmozgató ünnepélyes rendezvények, vállalati összejövetelek megtartására. A sportcentrum környezetében több parkoló található, a vizesblokkok mennyisége és rendezettsége 2-3 ezer vendég kulturált kiszolgálását teszi lehetővé.  

A mai stadion helyén már a második világháborút követő időkben labdarúgópálya működött, 1948-tól 1950-ig, illetve 1959 és '62 között itt bonyolították a fehérvári csapatok nb1-es mérkőzéseit. A stadion építése 1963-ban kezdődött és négy éven át tartott. Az építkezésre a városi üzemek adományaikkal, Székesfehérvár lakosai pedig munkaerejükkel segítették a stadion felépültét. Az új pálya felavatására 1967. szeptember 20-án került sor. A nyitómérkőzést a VT Vasas és a Rot-Weiss Erfurt játszotta. A mérkőzés 2-3-as vendég sikerrel zárult. A Sóstói stadion a maga korában magas színvonalú műszaki létesítménynek számított.

Az 1970-es években folytatódott a stadion építése, ekkor készültek el a kapuk mögött lévő lelátókanyarok. Ezek a fő lelátóval ellentétben nem egy saját terhét viselő betonszerkezetként épültek meg, hanem a pálya két végén felhalmozott földrakásokon.1978-ban telepítették az esti világítást lehetővé tevő kandelábereket. A szocialista korszak utolsó nagy modernizációja 1982-ben zajlott le.

A Sóstói az ezredfordulóra magyar viszonylatban nagy, de elavult stadionnak számított. Az egyik legnagyobb magyar városként Székesfehérvár is bekerült az első Orbán-kormány által elindított stadionrekonstrukciós programba. A felújítást siettette, hogy a stadionnak szerepet szántak a 2008-as (majd később a 2012-es) EB-pályázatban is. A rekonstrukció 2002-ben kezdődött el, a következő két évben épült fel a teljesen új főlelátó. Az új létesítményt úgy alakították ki, hogy az az UEFA szigorú elvárásainak is megfeleljen, igaz az EB-pályázatok sorozatos bukása miatt a fejlesztések a későbbiekben nem folytatódtak. 2010-ben a Videoton jó bajnoki szereplése nyomán bővítették a VIP-szektort és valamennyi szektorban székeket szereltek fel, hogy a stadion a nemzetközi mérkőzések során minél több nézőt fogadhasson.

A Bregyó közben található Ifjúsági Sportközpont változatos sportolási lehetőséget biztosít az ide látogatóknak. Több sportpálya várja a mozogni vágyókat: a csapatsportok szerelmesei futballozhatnak, kézilabdázhatnak, akár teniszezhetnek vagy fallabdázhatnak is. Ezen kívül salakos atlétikai pálya is rendelkezésre áll. A fiatal generáció számára speciális pályákat alakítottak ki: a görkorcsolya, gördeszka és a BMX virtuózok is bátran gyakorolhatnak. A Regionális Atlétikai Központ a profi atléták mellett az amatőr futókat és a szabadidősportot is szolgálja. Az infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően az új csarnokban a jövő bajnokait nevelhetik ki a magyar atlétikának. 

Összességében 80 almandin, 4 zafír, 410 gyöngy, 6 ametiszt és 1 türkizkő díszíti. A hiteles másolatot közadakozásból vásárolta meg a város 2013-ban és a Városházán őrzik.
A Tourinform irodával látogatható!

Garantált túrák:
A Sóstó Látogatóközpont szakvezetői meghirdetett időpontban a természetvédelmi terület érdekességeit bemutató, tematikus túrákra invitál, emellett pedig reflektorfényes stadiontúrákon kalauzolja az érdeklődőket, nem csak a foci szerelmeseit! A túrák időpontjai a Sóstó Székesfehérvár facebook oldalon érhetőek el.

Programlehetőségek csoportok részére:

Egy egész nap a Sóstón? Miért ne? Mi megtöltjük élménnyel! A tanösvény, interaktív táblák, madármegfigyelő lesek és a remek piknikezési lehetőséget adó Zöld tanya mellett a turistacsoportok, osztálykirándulók, óvodás csoportok részére a környezeti nevelők szakvezetései mellett a Látogatóközpont területén interaktív foglalkozások és előadások is színesítik a kirándulást, melyről általános tájékoztató árlista ide kattintva érhető el. Pontos ajánlatért keresse a Sóstó Látogatóközpont munkatársait az alábbi elérhetőségeken.

Sóstó Látogatóközpont