Keresés az oldalon

A római kori mintára kialakított udvaron a régészeti feltárások során előkerült kőemlékeket, sírköveket helyezték el. A leg­je­len­tő­sebb le­le­te­ket ál­lan­dó ki­ál­lí­tás mu­tat­ja be, de több, ezreket vonzó római kori programot is szerveznek a múzeum területén.  

Az 1958-ban kez­dő­dő fo­lya­ma­tos fel­tá­rá­sok ered­mé­nyei kez­det­től fog­va ki­vé­te­les mé­re­tű ré­gé­sze­ti park­ban mind a ku­ta­tás, mind az ér­dek­lő­dő kö­zön­ség szá­má­ra meg­te­kint­he­tők. A fel­tárt ro­mo­kat kö­rül­ve­vő park­ban az elő­ke­rült kő­em­lé­kek lát­ha­tók, a leg­je­len­tő­sebb le­le­te­ket ál­lan­dó ki­ál­lí­tás mu­tat­ja be. Az út mel­lett ke­rül­tek el­he­lye­zés­re a fel­tá­rá­sok előtt elő­ke­rült kő­em­lé­kek, sír­kö­vek, mi­to­ló­gi­ai je­le­ne­tek. A fő­ut­cán (de­cu­ma­nus ma­xi­mus) bal­ol­dalt a IV. szá­za­di hely­tar­tói pa­lo­ta, jobb­ol­dalt a hely­tar­tói test­őr­ség lak­ta­nyá­ja látható. Az ókeresztény ba­zi­li­ka bel­ső te­ré­ben egy ko­ráb­bi épü­let fal­fest­mé­nyei te­kint­he­tők meg. Az észak-­dé­li fő­ut­ca (car­do ma­xi­mus) ke­resz­te­ző­dés bal­ol­da­lán a II. szá­za­di szent­ke­rü­let ven­dég­há­zá­nak ma­rad­vá­nyai és a ke­le­ti ol­da­lon az épü­let rom­jai fö­lé épí­tett má­sik óke­resz­tény ba­zi­li­ka emel­ke­dik. A nyu­gat-­ke­let irá­nyú fő­ut­ca a szent­ke­rü­let, majd a IV. szá­zad fő­te­ré­hez, a fo­rumhoz ér. Észa­ki ol­da­lát lép­csők­kel át­tört és dísz­ku­tak­kal éke­sí­tett fal zár­ta le. A lép­csők a csá­szár­kul­tusz szer­tar­tá­sa­i­nak, il­let­ve a tar­to­mány­gyű­lés szín­hely­ének csar­no­ka­i­hoz ve­zetnek. A tér ke­le­ti ol­da­lát a szent­ke­rü­let nagy temp­lo­ma zár­ta le, ame­lyet az is­ten­né nyil­vá­ní­tott Au­gus­tus (vagy az ösz­szes is­ten­né nyil­vá­ní­tott csá­szár) tisz­te­le­té­re emel­tek. To­vább ha­lad­va ke­let fe­lé, a hi­va­ta­los ün­nep­sé­gek la­ko­ma­-é­pü­le­té­nek pin­cé­je lát­ha­tó. A dél fe­lé el­ka­nya­ro­dó út újabb kő­em­lé­kek­kel dí­szí­tett út­hoz ér, amely visz­sza­ve­zet a ki­in­du­ló tér­ség­hez. In­nen dél fe­lé ha­lad­va a dé­li vá­ros­rész fel­tárt épü­le­te­i­hez jut el a lá­to­ga­tó, IV. szá­za­di la­kó­há­zak­hoz, ame­lye­ket a IV. szá­zad vé­gé­nek za­va­ros vi­szo­nyai kö­zött la­kói el­hagy­tak és a vá­ros e te­rü­le­tét et­től kezd­ve te­me­tő fog­lal­ta el. A fel­tá­rás itt a leg­ko­ráb­bi idő­szak­ból va­ló kis kuny­hók egy ré­szét is be­mu­tat­ja.

Az M7-es au­tó­pá­lyá­ról Sza­bad­bat­tyán ­Gor­si­um le­já­ró­tól Tác – Ká­loz fe­lé ha­lad­va a 63-as úton kö­ze­lít­he­tő meg. Tác köz­ség te­rü­le­tén a te­me­tő mel­lett, bal­ fe­lé nyí­ló, Gor­si­um fel­ira­tos jel­zés­sel el­lá­tott út az ása­tás hely­szí­né­re ve­zet. Az au­tó­pá­lyá­tól 4 km-re található.

Nyitvatartás:

Magyar nyelvű tárlatvezetés:6000 Ft /csoport
Idegennyelvű tárlatvezetés: 6000 Ft/ csoport

Ha Fehérvár, akkor Nemzeti Emlékhelyünk, a Szent Istváni hagyomány, a koronázó városi múlt, a legnagyobbjaink maradványait őrző osszárium a valamikori hatalmas bazilika alapköveinek karéjában - nálunk született ezer éve a magyar államiság. Bár a királyi századok messze tűntek, Fehérváron él és mindent áthat a történelem. Ha nem elégszünk meg a felszínnel, és betekintünk a kulisszák mögé, páratlan értékű kincsekre bukkanunk, megrázó és felemelő pillanatokat élhetünk át. Az Egyházmegyei Múzeumban Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéjét csodálhatjuk meg, amelyet évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őriztek. A Szent István székesegyház altemplomában felfedezhetjük az itt eltemetett királyok közül egyedüliként azonosított pár, III. Béla és felesége, Antiochiai Anna koporsóját. A márvány sírlapokon a királyi pár holttestének lenyomata látszik. Egyedülálló lehetőség bepillantani a koronázó templom romjai között fellelt csontokat - köztük királyaink földi maradványait - őrző Osszáriumba. Csak különleges alkalmakkor látogatható, így minden év augusztus 20-án a Székesfehérvári Királyi Napok idején.
Ha mindezt már látta, irány a környék! Az ókori régészeti park, Gorsium után jöhet a Vértes, majd a Velencei-tó következik. Április végétől október közepéig menetrendszerinti hajójáratok indulnak a Velencei-tavon az Agárd–Gárdony–Pákozd vonalon, és sétahajózhatunk a Pákozd–Szúnyogsziget körül. Az időutazást velencei-tavi hajózással és kirándulással zárhatja, de ha tart még a lendület, Várpalota felé veheti az irányt, hogy megismerje a Thury-várat és a Trianon Múzeumot. Irány a múlt!

Kiemelt időszakok:

augusztus – Székesfehérvár: Királyi Napok, benne Koronázási Ünnepi Játékok
szeptember utolsó hétvégéje – Pákozd: Honvéd Fesztivál
szeptember első hétvégéje – Csókakő: Csókakői várjátékok

Gorsium-Herculia Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum

Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely

Kula-vár, Szabadbattyán

Vértesszőlősi Őstelep

Csókakői vár

Thury-vár, Várpalota

Trianon Múzeum, Várpalota

Vörösmarty Emlékház, Kápolnásnyék

Gárdonyi Géza Emlékház, Gárdony

Dinnyési Várpark

Korda Filmpark, Etyek