Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után láthatjuk őket ismét. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”.

A nyári időszakban a harangjáték reggel tíz órakor szólal meg először, ekkor a „Boldogasszony anyánk” című népéneket hallhatjuk, majd tizenkettő órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből. Ezt követi tizennégy órakor egy közismert református ének, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű 42. zsoltár.

Délután négy órakor egy Zsigmond-kori zenemű részlete, a „Surrexit Christus” hangzik el, majd hat órakor egy gregorián dallamot, az „Ómagyar Mária-siralom” részletét hallhatjuk

A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor az „Isten hazánkért” című népének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az „Erdő mellett estvéledtem” című dallal búcsúzik el a harangjáték.

Első királyunk fiával, Imre herceggel trónuson ülve jelenik meg a 15. századi Thuróczy-krónika színezett fametszetének nyomán. István viseli a koronázási jelvényeket, a szent koronát, a koronázási palástot, kezében a jogar és az országalma.

A figurák a kakaslomnici római katolikus templom freskótöredéke alapján készültek, melyek a szent király legendáját ábrázolják.

Szent Erzsébet II. András magyar király (1205-1235) lánya volt, nevéhez fűződik a rózsa-legenda.
IV. Béla magyar király (1235-1270) leányát, Margitot, Istennek ajánlotta az országnak a tatárjárásból való szabadulásáért.

Hunyadi Mátyás itt mint a nagy reneszánsz uralkodó jelenik meg. A királyi pár ábrázolása korabeli márvány domborművű mellképük és kódex díszítések nyomán készült.

Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.

A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.