Látnivalók

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

István király bazilikájának romjai felett képet kaphatunk a magyarság történelmének fontos szeleteiről. Belépéskor István király szentté avatásakor készült kőkoporsója, Árkainé Sztehló Lili színes ablaküvegei, valamint Aba Novák Vilmos falfestményei tárulnak a látogató elé. A freskón maga az alkotó is feltűnik a szemfüles szemlélődő előtt. 

A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. A tragikusan hirtelen elhunyt Szent Imrét apja, az államalapító Szent István király, a saját nyughelyének építtetett bazilikában temettette el. Később 14 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot. 1601-ben felrobbant, majd köveit a XVIII. sz-ban fokozatosan elhordták az új építkezéshez. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak. A terület kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor. A ma is látható mauzóleum és árkádsor Lux Géza tervei szerint épült. Itt kapott helyet az a szarkofág is, mely Szent István földi maradványait foglalta magába.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér
Nyitva tartás: Április 1-től - Október 31-ig minden nap
Telefonszám: +36 22 317 572
Bory-vár

Bory-vár

Nincs még egy olyan emlékműve a szerelemnek, mint a székesfehérvári Bory-vár, ahol a „betonkísérleti alkotás” ihletője, Bory Jenő felesége üzen az építmény minden szegletéből: falakból, szobrokból, festményekből, kerti virágokból, de még a napsütötte verandáról is. Komócsin Ilona ugyanis épp olyan erős kötőeleme a Bory családnak, mint a beton a szerelmes férj által épített várnak. Tömény romantika, kőbe zárt versek, csókok és rajongások várnak felfedezésre.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból. Itt töltötte a nyári időszakot családjával. Ezt követte a háború kitérője, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.  Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól 1959-ig, haláláig építette, bővítette, díszítette, gazdagította ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgyi út 54.
Email: info@bory-var.hu
Fizetési lehetőségek: Készpénz
Nyitva tartás: Kora tavasztól késő őszig. Pontos információ a Bory-vár weboldalán található.
Telefonszám: +36 22 305 570
Órajáték

Órajáték

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 9.
Telefonszám: +36 22 312 235
Új Magyar Képtár

Új Magyar Képtár

Rangos kortárs művészeti gyűjtemény, amely a régi megyeháza épületében kapott helyet. Jelenlegi formáját, ablakaival együtt építészeti és kortörténeti szempontból is érdemes vizsgálni, ugyanis minden korból meghagytak rajta valami jellegzetest. Az időszaki tárlatok mellett állandó kiállítása is van, amely kronologikus sorrendben mutatja be a II. világháború utáni időszak legfontosabb alkotóit, képzőművészeti jelenségeit.

A vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. Ebből egy válogatást az Új Magyar Képtár állandó kiállításán tekinthet meg a látogató. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a II. Világháború utáni időszak legfontosabb és progresszívnek ítélt tendenciáit.

Az épület adottságai és a helyszűke miatt képtelen vállalkozás az 1945-től napjainkig tartó időszak művészetét akár egy gyűjteményen keresztül is a maga teljességében megragadni. Jövőbeni szándékunk szerint a tetemes mennyiségű raktári anyagból művek gyakori cseréjével szeretnénk a közönség számára minél többet bemutatni.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 17.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Kedd-Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-504
Pelikán Galéria

Pelikán Galéria

A galériában évente 8-11 időszaki kiállítást rendeznek. A tárlatokon a fehérvári alkotók egyéni és kollektív szereplése mellett más meghívott művészek és művészcsoportok is jelentkeznek egyéni vagy csoportos kiállítással. A galériában a székesfehérvári alkotók munkái megvásárolhatók.

Az egyemeletes székesfehérvári lakóház, volt Pelikán fogadó, barokk stílusban épült 1756-ban. Mai copf stílusú homlokzatát több átalakítás után, a XVIII. század második felében kapta. Félköríves kapuja zárókövében az 1756-os évszám és az IGS monogram olvasható. A székesfehérvári Pelikán udvar déli szárnya kétemeletes, az udvar felé nyitott tornácokkal, az északi egyemeletes, hosszában végignyúló félköríves tornácokkal. A XIX. század elején a ház utcai földszinti helyiségeit a Pelikán vendégfogadó foglalta el. Udvari részén emelkedett a színházterem, amelynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Ebben a színházteremben 1790-től egészen 1873-ig tartottak előadásokat. Olyan legendás alakok léptek itt fel, mint Déryné, Kántorné és Laborfalvi Róza. Ennek emléket is állítottak az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Vándorszínész korában játszott itt Petőfi Sándor is. A székesfehérvári színházi élet napjainkban sem költözött el az épületből, hiszen itt található a Nyári színház, mely minden nyáron színvonalas produkciókkal várja a nézőket.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 15.
Telefonszám: +36 22 340 364
Budenz Ház – Ybl Gyűjtemény

Budenz Ház – Ybl Gyűjtemény

A névadó, a ház egykor volt tulajdonosa Budenz József a finnugor összehasonlító nyelvészet megalapítója. Itt található Ybl Ervin művészettörténész műgyűjteménye, melyben csodálatos bútorok, porcelánok, kisplasztikák, festmények varázsolják el a szemlélődőt, s ahol egy olyan óra is helyet kapott, amely az idő múlása mellett az élet múlását is szemlélteti. Ybl Ervin dolgozószobája mellett Ybl Miklós tervrajz szekrénye, sőt Munkácsy Mihály karosszéke is megtalálható itt.

A középkori alapokra épített, mai formájában 18. századi polgárház névadója az egykori lakója, a kiváló finnugor nyelvész, az összehasonlító nyelvészet megteremtője, Budenz József volt. A kétszintes lakóházban ma Ybl Ervin művészettörténésznek a múzeumra hagyományozott gyűjteménye látható. Az Ybl-család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. E család leghíresebb sarja Ybl Miklós építész. A székesfehérvári születésű mester nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Budapesti Várkert Bazár és az Operaház. Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren 1860-65 között épültek jellegzetes házai. Ybl Ervin, a kiváló építész, Ybl Miklós unokaöccsének fia, az olasz középkori és korai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt, aki 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvár városára hagyta jelentős gyűjteményét.

Az Ybl-hagyaték egyrészt a család 18-19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Arany János u. 12.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00 (előzetes bejelentkezéssel)
Telefonszám: +36 22 329 504
Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky és Réber gyűjtemény

Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky és Réber gyűjtemény

Jelentős gyűjtőmunka eredményeként különleges babaszobákban fedezhetjük fel különböző korok és stílusok enteriőrjeit. A szemfüles látogató például megtalálhatja azt az apró, párizsi órát, amely működik vagy azokat a csákókat, amelyekben bonbonokat vittek haza a szülők a gyerekeknek. A régen szarvasagancsból készült étkészletek kicsinyített mása is megtalálható a múzeumban, de megdöbbentő formában: a játék étkészletek szarvasbogár agancsból készültek.

Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra. 2011-igFehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeumrestaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. A mindenkori városvezetés támogatása, valamint Illyésné Ötvös Tünde gondossága jelentette a gyűjtő számára a garanciát arra, hogy páratlan értékű babacsaládjai minden ingóságukkal együtt biztonságos és szerethető, valódi otthonra találnak városunkban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyűjtő és a gyűjtemény iránti elkötelezettségét fejezte ki azzal, hogy 2012-ben a Moskovszky-gyűjteményt a város legértékesebb építészeti alkotásában, a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesben helyezte el. A megújult állandó kiállítás igazodik a korábbi kiállítás és elsősorban a gyűjtők azon törekvéséhez, hogy a kicsiny tárgyakból együtteseket lehessen kialakítani, amelyekben a különböző stílusú tárgyak jól megférnek egymás mellett. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.

Réber László művei első alkalommal 2005-ben egy csoportos kiállításon szerepeltek Székesfehérváron. Az Aranykor. Az 1960-as évek grafikája című tárlaton a korszak legkiemelkedőbb grafikusainak sorában Réber László is helyet kapott. A kiállítást követően a művész lánya, Widengard Krisztina a Szent István Király Múzeumnak több mint 1300 grafikát adott át letétbe. Az átvett művekből Gartner Petra művészettörténész rendezésében 2008-ban nyílt retrospektív kiállítás, a székesfehérvári Csók István Képtárban. A kiállítás népszerűsége már ekkor bizonyította, hogy érdemes a művész önálló grafikai alkotásaiból és könyvillusztrációiból állandó kiállítást rendezni.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.
Email: hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 202 601
Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum

Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum

Az épület a ferencesek rendháza volt, ezért látható a bejárat felett egy ferences barát szobra. A múzeum interaktív, modern köntösbe bújtatott kiállítások otthona. Legbecsesebb darabjuk Szent István király fejereklye tartója, amelyet Mária Terézia készíttetett. Az aranyozott ezüstből készült tartóban Szent István koponyacsontját tárolják.  

Az ország első egyházmegyei gyűjtőkörű múzeuma 1938-ban nyílt meg. Az intézményi eredeti helyéről, az egykori Szeminárium épületéből 1998-ban a Városház téri néhai ferences rendházba költözött. A múzeum állandó kiállításán a Székesfehérvái Egyházmegye értékes liturgikus műtárgyait, vallási emlékeit mutatja be, köztük ötvösök remekmívű munkáit, egyházi textíliákat, barokk festményeket és szobrokat. A különleges ereklyék között a látogató felfedezheti azt a Pauer-keresztet is, amely a legértékesebb mind közül: talpán a bazilika mozaikjai láthatók. Időszakos kiállításai mellett jelenleg a Prohászka emlékszobát nézheti meg a vendég.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 4.
Email: muzeum@szfvar.katolikus.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 510 698
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény

Városi Képtár – Deák Gyűjtemény

Deák Dénes műgyűjtő, mecénás gyűjteménye látható az épületben, amelynek mai formáját különböző korokban épült házakból építették egybe. Az állandó tárlat az 1900-as évektől 1960-ig mutatja be a magyar festészetet. Különleges a freskószobája, amelynek gazdag látványelemei még a plafonon is visszaköszönnek.  Emellett egy-egy ma élő és alkotó művész vagy művészcsoport műveinek tematikus bemutatása is helyet kap a képtárban. 

A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be, ha nem is mindig kulcsdarabokkal, a magyar festészetet.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.
Email: deak@deakgyujtemeny.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 329-431
Csók István Képtár

Csók István Képtár

„Ki ez a barbár zseni?”- kiállított fel a zsűri elnöke azon a párizsi világkiállításon, amelyen Aba-Novák Vilmos pannóját megismerhette a világ. Az aranyéremmel jutalmazott alkotáshoz méretezték a nagyterem falait a Csók-képtárban. A mű gyakran látható, de időnként időszaki kiállításokkal takarják el a falat. A képtár épülete is híres, eredetileg Horthy Miklós Kultúrháznak készült.

1955 óta a Szent István Király Múzeum időszaki kiállítóhelye. Itt rendezték meg 1963-ban a művészettörténeti és kultúrpolitika-történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű Csontváry-kiállítást, s 1965 óta „A XX. század magyar művészete” című tárlatsorozatot. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. 

Cím: 8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Hétfő - Péntek: 10.00 – 18.00 Szombat: 9.00 – 18.00 Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 314 106
Szent István Király Múzeum – Rendház

Szent István Király Múzeum – Rendház

Krisztus előtti 12. századi kincsek, melyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján, ékszerek, sisakok, lábvértek, királyaink, őseink sírmaradványai mesélnek a múltról a Szent István Király Múzeum Rendházában. Különös szokások, rituálék emlékeiről tanúskodik az itt látható nyújtott koponya és a temetkezési eszközök sokasága is.

A múzeumnak helyet adó épület az 1740-es években épült jezsuita, pálos, majd ciszterci rendház. Az egykori ebédlőben és az első emeletre vezető főlépcsőházban gyönyörű rokokó stukkódíszek láthatók. A második emeletre vezető lépcsőház falát a Szűz Máriához könyörgő lorettói litániát megjelenítő, 1768-ban készült falképek díszítik. Az épület helyreállítása és múzeummá alakítása 1978-ban kezdődött, a falképek restaurálását 1981-84 között végezték. A megye területén folytatott régészeti feltárásoknak hála a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja előkelő helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Milliós darabszámú műtárgyaival az ország második legnagyobb múzeuma. A gyűjtemény legjelentősebb alkotásait a Szent István Király Múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci rendházban. A kiállítások hat és fél évezred történetének emlékeit mutatják be négy önálló tárlatban.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Szerda – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Fekete Sas Patikamúzeum

Fekete Sas Patikamúzeum

Megtudhatjuk, hol volt eredetileg a jezsuiták csodás, gazdag faragású patikabútorzata, miért lejt a padló a helyiségben, s hogy a két aranyfüstös istenszobrocska a patikában valóban segít-e a gyógyulásban és a fájdalomcsillapításban… A természet gyógyhatású szereinek régi prése mellett kőcserép patikaedények, illóolajok, patikamérleg és még egy eredeti, restaurált mérleg is mesél a múltról.

Egyemeletes barokk épület a 18. századból. Homlokzatát a 19. századvégi átépítések elrontották. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány bejárata és kirakata finom füzérdísszel a késő eklektika korából való. Az 1688 óta működő városi gyógyszertárat 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A patika 1748-tól az épülő rendházban kapott helyet. 1758 folyamán készítette el a jezsuita asztalosműhely a patika bútorzatát. A helytartótanács 1774-ben árverésre bocsátotta a patikát, amelyet felszerelésével együtt Walter Ferenc vásárolt meg, 8160 Ft összegért. Ekkor költözött jelenlegi helyére a gyógyszertár. A műemlék patika 1971-ig működött. Ekkor helyreállítva eredeti barokk szépségét, 1973 óta múzeumként tekinthető meg. A patika csaknem négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtónyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó alakú pult, a 19. sz. első harmadában került a középső állványzat elé. Néhány üvegedény a jezsuiták címerével ékes, ezek a patika legkorábbi készletéből valók. Talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is, s ezek későbbi átfestéseinek a hosszú sorozatát az állványzaton kísérheti figyelemmel a látogató. Már 1774 után készültek a kétfejű sassal díszített kenőcsös tégelyek. Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán "Apotheca J. Alba Regalensis", a másikon "Anno 1752" felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Szent István Király Múzeum - Néprajzi Gyűjtemény

Szent István Király Múzeum - Néprajzi Gyűjtemény

Megelevenedik a magyar céhes történelem – több száz éves kötetek mellett látványos céhzászlók, saját kezűleg festett céhkönyvek mutatják meg a Fejér megyei iparosok korabeli életét. Kiderül, mik azok a habán kerámiák, céhkorsók, vándorkönyvek s az is, hogyan teljesítették mestervizsgáikat régen a frissen végzett iparosok. Gyönyörű szőttesek formájában láthatók például a tárlaton ilyen mesterremekek.

Ma itt található a múzeumi könyvtár, a Marosi Arnold Látványtár a földszinten, az első emelet az állandó néprajzi kiállításnak ad helyet, míg a második emeletet elfoglaló időszaki kiállítótér nagyszabású művészeti kiállítások és események helyszíne.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Országzászló tér 3.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Szerda – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 398 083
Skanzen Palotavárosi Emlékek

Skanzen Palotavárosi Emlékek

A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be. Csikós Danica háza a Rác utca 11-ben ma a Palotavárosi Emlékek kiállítását őrzi, ahol többek közt egy fehérvári kalapos dinasztia műhelye is látható. 

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Rác u.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Előzetes bejelentés mellett megtekinthető.
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Királykút Emlékház

Királykút Emlékház

A hagyomány úgy tartja, hogy a városba érkező királyok a Királykút vízével frissítették fel magukat. Innen ered  a neve is. A székesfehérváriak vízellátását is a Királykút biztosította egészen 1913-ig, amíg az első vízvezetéket ki nem építették a városban.
A Királykút vizének városba vitele 1834-ben szűnt meg, azóta az épület számos funkciót ellátott, 2012. júniusa óta a Felsőváros közösségi központja. Az épület jelenleg rendezvényekkel és állandó kiállításokkal várja a látogatókat.
Cím: 8000 Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.
Email: keh@aszmh.hu
Nyitva tartás: Hétköznapokon 15.00 - 18.00
Telefonszám: +36 22 782-110
Óramúzeum Kovács Jenő Óragyűjteménye

Óramúzeum Kovács Jenő Óragyűjteménye

A műemlék ház boltíves helyiségeiben több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. A gyűjteményben megtalálhatók a magyar polgári családok órái, nagypolgári otthonokban használt különleges kandalló órák, asztali órák, valamint a parasztpolgárok órái is.
Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 5.
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel látogatható!
Telefonszám: +36 22 22 312 235
Alumíniumipari Múzeum

Alumíniumipari Múzeum

A retro szerelmeseinek fellegvára, ahol alumíniumból készült műtárgyak, plakettek, emlékérmek, valamint az alumíniumipar műszaki, technikatörténeti dokumentumai mutatják be az iparág hazai történetét.  A stílus ihletadó gyűjteménye a múzeum, melynek műszaki és technikai érdekességeket felölelő tárlatai mellett az alumíniummal kapcsolatos művészeti anyagok gyűjtő- és bemutatóhelyeként is szolgál.

Cím: 8000, Székesfehérvár, Zombori út 12.
Telefonszám: +36 30 693 34 98
Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény

Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény

A katonaság, a hadtörténelem iránt érdeklődők számára kihagyhatatlan hely. Ahogy Székesfehérvár is, amely a honfoglalás kezdetétől kiemelten fontos hadászati-katonai központ volt, méltán nevezhető hát katonavárosnak. A Helyőrségi Klub épületében található gyűjtemény a város katonai alakulatainak emlékein keresztül dolgozza fel a késő középkortól napjainkig eltelt mintegy négy évszázad történetét.

Cím: 8000, Székesfehérvár, Malom u. 2.
Nyitva tartás: Hétfő - Péntek: 9:00-15:00
Telefonszám: +36 22 542 811/ 5608