Látnivalók

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely

Az egykori királykoronázások és temetkezések színterén látható ma Szent István díszesen faragott szarkofágja és Aba-Novák Vilmos a Szent Jobbot és a Szent Koronát ábrázoló falképe.

A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. A tragikusan hirtelen elhunyt Szent Imrét apja, az államalapító Szent István király, a saját nyughelyének építtetett bazilikában temettette el. Később 14 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot. 1601-ben felrobbant, majd köveit a XVIII. sz-ban fokozatosan elhordták az új építkezéshez. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak. A terület kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor. A ma is látható mauzóleum és árkádsor Lux Géza tervei szerint épült. Itt kapott helyet az a szarkofág is, mely Szent István földi maradványait foglalta magába.

Bory-vár

Bory-vár

A két világháború között még szőlőskertekkel borított külvárosban, az Öreghegyen Bory Jenő fehérvári építészmérnök és szobrászművész 1923-ban egy mesterséges dombon várat kezdett építeni.   Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból. Itt töltötte a nyári időszakot családjával. Ezt követte a háború kitérője, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.  Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól 1959-ig, haláláig építette, bővítette, díszítette, gazdagította ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgyi út 54.
Email: info@bory-var.hu
Fizetési lehetőségek: Készpénz
Nyitva tartás: Kora tavasztól késő őszig. Pontos információ a Bory-vár weboldalán található.
Telefonszám: +36 22 305 570
Órajáték és Óramúzeum

Órajáték és Óramúzeum

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 9.
Email: jenokovacs@t-online.hu
Telefonszám: +36 22 312 235
Új Magyar Képtár

Új Magyar Képtár

A képzőművészeti gyűjtemény az ország legjelentősebb kollekciói közé tartozik. Igazán karakteressé a 60-as évek elején a Csontváry kiállítással meginduló, és ma már négy évtizedes múltra visszatekintő kiállítási program formálta.

A vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. Ebből egy válogatást az Új Magyar Képtár állandó kiállításán tekinthet meg a látogató. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a II. Világháború utáni időszak legfontosabb és progresszívnek ítélt tendenciáit.

Az épület adottságai és a helyszűke miatt képtelen vállalkozás az 1945-től napjainkig tartó időszak művészetét akár egy gyűjteményen keresztül is a maga teljességében megragadni. Jövőbeni szándékunk szerint a tetemes mennyiségű raktári anyagból művek gyakori cseréjével szeretnénk a közönség számára minél többet bemutatni.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 17.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Kedd-Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Pelikán Udvar

Pelikán Udvar

Székesfehérvár, Kossuth utca 15. szám alatt áll a Győri-ház vagy Pelikán-udvar. Ma már galéria és nyáron szabadtéri színház várja az ide látogatókat.

Az egyemeletes székesfehérvári lakóház, volt Pelikán fogadó, barokk stílusban épült 1756-ban. Mai copf stílusú homlokzatát több átalakítás után, a XVIII. század második felében kapta. Félköríves kapuja zárókövében az 1756-os évszám és az IGS monogram olvasható. A székesfehérvári Pelikán udvar déli szárnya kétemeletes, az udvar felé nyitott tornácokkal, az északi egyemeletes, hosszában végignyúló félköríves tornácokkal. A XIX. század elején a ház utcai földszinti helyiségeit a Pelikán vendégfogadó foglalta el. Udvari részén emelkedett a színházterem, amelynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Ebben a színházteremben 1790-től egészen 1873-ig tartottak előadásokat. Olyan legendás alakok léptek itt fel, mint Déryné, Kántorné és Laborfalvi Róza. Ennek emléket is állítottak az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Vándorszínész korában játszott itt Petőfi Sándor is. A székesfehérvári színházi élet napjainkban sem költözött el az épületből, hiszen itt található a Nyári színház, mely minden nyáron színvonalas produkciókkal várja a nézőket.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 15.
Budenz Ház – Ybl Gyűjtemény

Budenz Ház – Ybl Gyűjtemény

Középkori alapokon álló copf stílusú épület pincéjében XIII. századi kutat tártak fel. Az Ybl család képző-, és iparművészeti gyűjteménye is itt tekinthető meg.

A középkori alapokra épített, mai formájában 18. századi polgárház névadója az egykori lakója, a kiváló finnugor nyelvész, az összehasonlító nyelvészet megteremtője, Budenz József volt. A kétszintes lakóházban ma Ybl Ervin művészettörténésznek a múzeumra hagyományozott gyűjteménye látható. Az Ybl-család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. E család leghíresebb sarja Ybl Miklós építész. A székesfehérvári születésű mester nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Budapesti Várkert Bazár és az Operaház. Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren 1860-65 között épültek jellegzetes házai. Ybl Ervin, a kiváló építész, Ybl Miklós unokaöccsének fia, az olasz középkori és korai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt, aki 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvár városára hagyta jelentős gyűjteményét.

Az Ybl-hagyaték egyrészt a család 18-19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Szerda – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Hetedhét Játékmúzeum

Hetedhét Játékmúzeum

A Hetedhét Játékmúzeum a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra. 2011-igFehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeumrestaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. A mindenkori városvezetés támogatása, valamint Illyésné Ötvös Tünde gondossága jelentette a gyűjtő számára a garanciát arra, hogy páratlan értékű babacsaládjai minden ingóságukkal együtt biztonságos és szerethető, valódi otthonra találnak városunkban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyűjtő és a gyűjtemény iránti elkötelezettségét fejezte ki azzal, hogy 2012-ben a Moskovszky-gyűjteményt a város legértékesebb építészeti alkotásában, a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesben helyezte el. A megújult állandó kiállítás igazodik a korábbi kiállítás és elsősorban a gyűjtők azon törekvéséhez, hogy a kicsiny tárgyakból együtteseket lehessen kialakítani, amelyekben a különböző stílusú tárgyak jól megférnek egymás mellett. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.

Réber László művei első alkalommal 2005-ben egy csoportos kiállításon szerepeltek Székesfehérváron. Az Aranykor. Az 1960-as évek grafikája című tárlaton a korszak legkiemelkedőbb grafikusainak sorában Réber László is helyet kapott. A kiállítást követően a művész lánya, Widengard Krisztina a Szent István Király Múzeumnak több mint 1300 grafikát adott át letétbe. Az átvett művekből Gartner Petra művészettörténész rendezésében 2008-ban nyílt retrospektív kiállítás, a székesfehérvári Csók István Képtárban. A kiállítás népszerűsége már ekkor bizonyította, hogy érdemes a művész önálló grafikai alkotásaiból és könyvillusztrációiból állandó kiállítást rendezni.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.
Email: hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 202 601
Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum

Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum

Itt őrzik Szent István ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, s mellette további számos királyi-, és szakrális kincset, köztük a Szűz Mária prépostsági templom köveit. Lenyűgöző látvány.

Az ország első egyházmegyei gyűjtőkörű múzeuma 1938-ban nyílt meg. Az intézményi eredeti helyéről, az egykori Szeminárium épületéből 1998-ban a Városház téri néhai ferences rendházba költözött. A múzeum állandó kiállításán a Székesfehérvái Egyházmegye értékes liturgikus műtárgyait, vallási emlékeit mutatja be, köztük ötvösök remekmívű munkáit, egyházi textíliákat, barokk festményeket és szobrokat. Állandó kiállítás állít emléket Prohászka Ottokár püspöknek. A múzeum tematikus időszaki kiállításait a magyar történelem és kultúra valamint az egyházi művészet kapcsolatának szenteli.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 4.
Email: muzeum@szfvar.katolikus.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 510 698
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény

Városi Képtár – Deák Gyűjtemény

A pompás barokk freskókkal borított lakószobák méltó elhelyezést biztosítanak a műkincsek számára, melyek között találunk Czóbel Béla, El Kazovszkij, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József alkotásokat is.

A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be, ha nem is mindig kulcsdarabokkal, a magyar festészetet.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.
Email: deak@deakgyujtemeny.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 329-431
Csók István Képtár

Csók István Képtár

Itt látható Aba-Novák Vilmos „Magyar-francia történelmi kapcsolatok” című pannója, amelynek láttán Picasso az anekdota szerint „barbár zseninek” nevezte az alkotót.

1955 óta a Szent István Király Múzeum időszaki kiállítóhelye. Itt rendezték meg 1963-ban a művészettörténeti és kultúrpolitika-történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű Csontváry-kiállítást, s 1965 óta „A XX. század magyar művészete” című tárlatsorozatot. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. 

Cím: 8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Hétfő: 13.00 – 18.00 Kedd – Péntek: 10.00 – 18.00 Szombat: 9.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 314 106
Szent István Király Múzeum – Rendház

Szent István Király Múzeum – Rendház

A Múzeumnak helyet adó épület az 1740-es években épült ciszterci rendház. A benne elhelyezett régészeti kiállítások hat és fél évezred történetének emlékeit mutatják be négy önálló tárlatban. 

A múzeumnak helyet adó épület az 1740-es években épült jezsuita, pálos, majd ciszterci rendház. Az egykori ebédlőben és az első emeletre vezető főlépcsőházban gyönyörű rokokó stukkódíszek láthatók. A második emeletre vezető lépcsőház falát a Szűz Máriához könyörgő lorettói litániát megjelenítő, 1768-ban készült falképek díszítik. Az épület helyreállítása és múzeummá alakítása 1978-ban kezdődött, a falképek restaurálását 1981-84 között végezték. A megye területén folytatott régészeti feltárásoknak hála a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja előkelő helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Milliós darabszámú műtárgyaival az ország második legnagyobb múzeuma. A gyűjtemény legjelentősebb alkotásait a Szent István Király Múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci rendházban. A kiállítások hat és fél évezred történetének emlékeit mutatják be négy önálló tárlatban.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Szerda – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Fekete Sas Patikamúzeum

Fekete Sas Patikamúzeum

Az egyemeletes barokk épületet 1745-ben vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus Johann Mehler örököseitől. 1971-ig gyógyszertárként működött. Páratlan értékek tárháza!

Egyemeletes barokk épület a 18. századból. Homlokzatát a 19. századvégi átépítések elrontották. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány bejárata és kirakata finom füzérdísszel a késő eklektika korából való. Az 1688 óta működő városi gyógyszertárat 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A patika 1748-tól az épülő rendházban kapott helyet. 1758 folyamán készítette el a jezsuita asztalosműhely a patika bútorzatát. A helytartótanács 1774-ben árverésre bocsátotta a patikát, amelyet felszerelésével együtt Walter Ferenc vásárolt meg, 8160 Ft összegért. Ekkor költözött jelenlegi helyére a gyógyszertár. A műemlék patika 1971-ig működött. Ekkor helyreállítva eredeti barokk szépségét, 1973 óta múzeumként tekinthető meg. A patika csaknem négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtónyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó alakú pult, a 19. sz. első harmadában került a középső állványzat elé. Néhány üvegedény a jezsuiták címerével ékes, ezek a patika legkorábbi készletéből valók. Talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is, s ezek későbbi átfestéseinek a hosszú sorozatát az állványzaton kísérheti figyelemmel a látogató. Már 1774 után készültek a kétfejű sassal díszített kenőcsös tégelyek. Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán "Apotheca J. Alba Regalensis", a másikon "Anno 1752" felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Szent István Király Múzeum – Néprajzi Gyűjtemény

Szent István Király Múzeum – Néprajzi Gyűjtemény

Itt ismerhetjük meg a népi műveltség tárgyainak útját a készítéstől a felhasználásig. Az Országzászló téri épület a múzeum központi épülete volt 1929-től egészen 1991-ig.

Ma itt található a múzeumi könyvtár, a Marosi Arnold Látványtár a földszinten, az első emelet az állandó néprajzi kiállításnak ad helyet, míg a második emeletet elfoglaló időszaki kiállítótér nagyszabású művészeti kiállítások és események helyszíne.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Országzászló tér 3.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Szerda – Vasárnap: 10.00 – 18.00
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Skanzen

Skanzen

Az egykor rác iparosok-, kereskedők-, és földművesek lakta Skanzenben ma is élnek a népi mesterségek és néphagyományok. Az utcában 1772-ben épült „Szent János születése” szerb ortodox templom rendkívül gazdag ikonosztázának ad otthont.

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Rác u.
Email: titkarsag@szikm.hu
Nyitva tartás: Előzetes bejelentés mellett megtekinthető.
Telefonszám: +36 22 315-583, +36 22 329-505
Királykút Emlékház

Királykút Emlékház

A hagyomány úgy tartja, hogy a városba érkező királyok a Királykút vízével frissítették fel magukat. Innen ered  a neve is. A székesfehérváriak vízellátását is a Királykút biztosította egészen 1913-ig, amíg az első vízvezetéket ki nem építették a városban.
A Királykút vizének városba vitele 1834-ben szűnt meg, azóta az épület számos funkciót ellátott, 2012. júniusa óta a Felsőváros közösségi központja. Az épület jelenleg rendezvényekkel és állandó kiállításokkal várja a látogatókat.
Cím: 8000 Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.
Email: keh@aszmh.hu
Nyitva tartás: Hétköznapokon 15.00 - 18.00
Telefonszám: +36 22 782-110